HU/SB 7.9.4


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4. VERS

tatheti śanakai rājan
mahā-bhāgavato ’rbhakaḥ
upetya bhuvi kāyena
nanāma vidhṛtāñjaliḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tathā—legyen; iti—így megfogadva az Úr Brahmā szavait; śanakaiḥ—nagyon lassan; rājan—ó, király (Yudhiṣṭhira); mahā-bhāgavataḥ—a kiváló, nagy bhakta (Prahlāda Mahārāja); arbhakaḥ—noha csak egy kisfiú; upetya—lassan közeledett; bhuvi—a földön; kāyena—testével; nanāma—tiszteletteljes hódolatát ajánlotta; vidhṛta-añjaliḥ—összetéve a kezeit.


FORDÍTÁS

Nārada Muni folytatta: Ó, király! Prahlāda Mahārāja, a nagy bhakta csak egy kisfiú volt, mégis engedelmeskedett az Úr Brahmā szavainak. Lassan elindult az Úr Nṛsiṁhadeva felé, majd a földre borult, hogy összetett kezekkel tiszteletteljes hódolatát ajánlja.