HU/SB 8.1.3


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

yad yasminn antare brahman
bhagavān viśva-bhāvanaḥ
kṛtavān kurute kartā
hy atīte ’nāgate ’dya vā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yat—bármilyen cselekedet; yasmin—egy bizonyos korban; antare—manvantara; brahman—ó, nagy brāhmaṇa; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; viśva-bhāvanaḥ—aki megteremtette ezt a kozmikus megnyilvánulást; kṛtavān—tett; kurute—tesz; kartā—tenni fog; hi—valóban; atīte—a múltban; anāgate—a jövőben; adya—jelenleg; —akár.


FORDÍTÁS

Ó, bölcs brāhmaṇa! Kérlek, mondd el, milyen tetteket hajtott végre az Istenség Legfelsőbb Személyisége, e kozmikus megnyilvánulás teremtője az elmúlt manvantarákban, hogyan cselekszik jelenleg, s mit fog tenni az az eljövendő manvantarákban!


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītāban az Istenség Legfelsőbb Személyisége elmondta, hogy Ő és a többi élőlény a csatatéren mind léteztek a múltban, léteznek jelenleg, és létezni fognak a jövőben is. A múlt, a jelen és a jövő mindig létezik, mind az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mind a közönséges élőlények számára. Nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām. Az Úr és az élőlények egyaránt örökkévaló és érző lények, a különbség azonban az, hogy az Úr határtalan, míg az élőlények korlátokhoz vannak kötve. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindennek a teremtője, és noha az élőlények nem teremtődnek, hanem örökké léteznek az Úrral, testük egyszer létrejön, míg a Legfelsőbb Úr teste sohasem teremtődik. A Legfelsőbb Úr és az Ő teste között nincs különbség, ám a feltételekhez kötött lélek annak ellenére, hogy örökkévaló, különbözik a testétől.