HU/SB 8.1.32


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


32. VERS

tat-kathāsu mahat puṇyaṁ
dhanyaṁ svastyayanaṁ śubham
yatra yatrottamaśloko
bhagavān gīyate hariḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tat-kathāsu—azokban az elbeszélésekben; mahat—nagy; puṇyam—jámbor; dhanyam—dicsőséges; svastyayanam—áldásos; śubham—teljesen jó; yatra—bármikor; yatra—bárhol; uttamaślokaḥ—az Úr, akit Uttamaślokának hívnak (akiről a transzcendentális írások írnak); bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; gīyate—dicsőítik; hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége.


FORDÍTÁS

Minden olyan írás vagy elbeszélés, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről, Uttamaślokáról szól és Őt dicsőíti, kétségtelenül kiváló, tiszta, dicsőséges, áldásos és minden szempontból jó.


MAGYARÁZAT

A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom azáltal terjed az egész világon, hogy csupán Kṛṣṇáról beszél. Sok könyvet adtunk már ki, köztük a tizenhét kötetes Caitanya-caritāmṛtát, amelynek minden kötete négyszáz oldal, valamint a Bhagavad-gītāt és Az odaadás nektárját. A Śrīmad-Bhāgavatamot szintén megjelentetjük, hatvan kötetben. Ha valahol valaki ezekről a könyvekről beszél, a közönség pedig meghallgatja őt, ez jó és áldásos helyzetet teremt. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom tagjainak    —    különösen a sannyāsīknak    —    ezért nagy körültekintéssel kell prédikálniuk a Kṛṣṇa-tudatot. Ez kedvező légkört fog teremteni.