HU/SB 8.11.6
6. VERS
- so ’haṁ durmāyinas te ’dya
- vajreṇa śata-parvaṇā
- śiro hariṣye mandātman
- ghaṭasva jñātibhiḥ saha
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—én ugyanaz a hatalmas személy vagyok; aham—én; durmāyinaḥ—tiéd, aki szemfényvesztéssel oly sok varázslatra vagy képes; te—tiéd; adya—ma; vajreṇa—a villám által; śata-parvaṇā—amelynek száz és száz hegyes vége van; śiraḥ—a fej; hariṣye—le fogom választani; manda-ātman—ó, te ostoba; ghaṭasva—igyekezz életben maradni a csatatéren; jñātibhiḥ saha—rokonaiddal és segítőiddel.
FORDÍTÁS
Én, ugyanez a hatalmas személy, a villámommal, amelynek száz és száz éles hegye van, ma elválasztom a fejed a nyakadtól! Noha szemfényvesztéssel oly sok varázslatra vagy képes, nem sok ésszel áldott meg a sors. Csak próbálj meg életben maradni a csatatéren rokonaiddal és barátaiddal!