HU/SB 8.15.5
Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - TIZENÖTÖDIK FEJEZET: Bali Mahārāja meghódítja a mennyei bolygókat
5. VERS
- tato rathaḥ kāñcana-paṭṭa-naddho
- hayāś ca haryaśva-turaṅga-varṇāḥ
- dhvajaś ca siṁhena virājamāno
- hutāśanād āsa havirbhir iṣṭāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—ezután; rathaḥ—egy szekér; kāñcana—arannyal; paṭṭa—és selyem kelmékkel; naddhaḥ—borított; hayāḥ ca—lovak is; haryaśva-turaṅga-varṇāḥ—pontosan olyan színűek, mint Indra lovai (sárgák); dhvajaḥ ca—és egy zászló; siṁhena—egy oroszlánnal jelölve; virājamānaḥ—létezve; huta-aśanāt—a lángoló tűzből; āsa—volt; havirbhiḥ—tisztított vajat felajánlva; iṣṭāt—imádott.
FORDÍTÁS
Amikor gít [tisztított vajat] ajánlottak az áldozati tűzbe, a tűzből először egy mennyei szekér jelent meg, arannyal és selyemmel beborítva, majd olyan sárga paripák, mint Indra lovai, valamint egy lobogó, melyet az oroszlán jele díszített.