HU/SB 8.16.20
20. VERS
- upatiṣṭhasva puruṣaṁ
- bhagavantaṁ janārdanam
- sarva-bhūta-guhā-vāsaṁ
- vāsudevaṁ jagad-gurum
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
upatiṣṭhasva—próbáld imádni; puruṣam—a Legfelsőbb Személyt; bhagavantam—az Istenség Személyiségét; janārdanam—aki minden ellenséget meg tud ölni; sarva-bhūta-guhā-vāsam—mindenki szíve mélyén ott él; vāsudevam—Vāsudevát, Kṛṣṇát, aki mindent átható, s aki Vasudeva fia; jagat-gurum—az egész világ lelki tanítómesterét és tanítóját.
FORDÍTÁS
Kedves Aditim! Merülj az Istenség Legfelsőbb Személyisége odaadó szolgálatába, az Úréba, aki mindenki mestere, aki le tudja győzni bárki ellenségét, és aki mindenki szívében ott lakozik! Egyedül ez a Legfelsőbb Személy — Kṛṣṇa, azaz Vāsudeva — képes minden kedvező áldást megadni mindenkinek, hiszen Ő az univerzum lelki tanítómestere.
MAGYARÁZAT
Kaśyapa Muni e szavakkal próbálta megnyugtatni feleségét. Aditi anyagi férjéhez könyörgött, ami ugyan szép dolog, de egy anyagi rokon valójában senkivel sem tud jót tenni. Ha beszélhetünk egyáltalán bármiféle jó tettről, azt az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Vāsudeva hajtja végre. Kaśyapa Muni ezért azt tanácsolta feleségének, Aditinek, hogy kezdje el az Úr Vāsudeva imádatát, aki mindenki szívében jelen van. Ő mindenki barátja, és Janārdanának hívják, mert képes megölni minden ellenséget. Az anyagi természetnek három kötőereje van — a jóság, a szenvedély és a tudatlanság —, s az anyagi természeten túl, transzcendentálisan az anyagi természet fölött van egy másik lét, amelyet śuddha-sattvának neveznek. Az anyagi világban a jóság kötőerejét tartják a legjobbnak, az anyagi szennyezettség miatt azonban néha még a jóság kötőerején is felülkerekedik a szenvedély és a tudatlanság kötőereje. De amikor valaki felülemelkedik e kötőerők versengésén, s az odaadó szolgálatba merül, akkor az anyagi természet három kötőereje fölé kerül. Ebben a transzcendentális helyzetben tiszta tudat jellemzi. Sattvaṁ viśuddhaṁ vasudeva-śabditam (SB 4.3.23). Az anyagi természet fölött a vasudeva helyzet van, az anyagi szennyezettségtől való mentesség. Csakis ebben a helyzetben érzékelhetjük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Vāsudevát. A vasudeva állapottal tehát egy lelki feltétel teljesül. Vāsudevaḥ sarvam iti sa mahātmā sudurlabhaḥ (BG 7.19). Amikor az ember megvalósítja Vāsudevát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, rendkívül magas szintre emelkedik.
Paramātmā (Vāsudeva) mindenki szívében jelen van, ahogyan a Bhagavad-gītā is megerősíti. Az Úr így szól:
- teṣāṁ satata-yuktānāṁ
- bhajatāṁ prīti-pūrvakam
- dadāmi buddhi-yogaṁ taṁ
- yena mām upayānti te
„Akik szüntelen odaadással és szeretettel szolgálnak Engem, azoknak megadom azt az értelmet, amellyel eljuthatnak Hozzám.” (BG 10.10)
- īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ
- hṛd-deśe ’rjuna tiṣṭhati
„Ó, Arjuna, a Legfelsőbb Úr mindenki szívében jelen van.” (BG 18.61)
- bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ
- sarva-loka-maheśvaram
- suhṛdaṁ sarva-bhūtānāṁ
- jñātvā māṁ śāntim ṛcchati
„Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok minden áldozat és önfegyelmezés végső haszonélvezője, minden bolygó és félisten Legfelsőbb Ura, valamint az összes élőlény jóakarója és jótevője, az megszabadul az anyagi szenvedésektől, és eléri a békét.” (BG 5.29)
Aki tanácstalan, keressen menedéket Vāsudeva, Kṛṣṇa lótuszlábánál, aki megadja a bhaktának azt az értelmet, amely segít neki, hogy felülkerekedjen minden nehézségen, és hazatérjen, vissza Istenhez. Kaśyapa Muni azt javasolta feleségének, hogy keressen oltalmat Vāsudeva, Kṛṣṇa lótuszlábánál, s így minden gondja könnyedén megoldódik majd. Kaśyapa Muni példás lelki tanítómester volt. Nem volt olyan ostoba, hogy nagy személyiségnek adja ki magát, olyannak, mint Isten. Valóban hiteles guru volt, mert azt tanácsolta feleségének, hogy Vāsudeva lótuszlábának oltalmát keresse. Aki alárendeltjét vagy tanítványát arra oktatja, hogy imádja Vāsudevát, az igazán hiteles lelki tanítómester. A jagad-gurum szó nagyon fontos ezzel kapcsolatban. Kaśyapa Muni nem állította magáról csalárdul, hogy jagad-guru, holott ő valóban az volt, mert Vāsudeva ügyét képviselte. Valójában Vāsudeva a jagad-guru, ahogyan ez a vers egyértelműen kijelenti (vāsudevaṁ jagad-gurum). Aki Vāsudeva utasításait, a Bhagavad-gītāt tanítja, az éppen olyan, mint a vāsudevaṁ jagad-gurum. Amikor azonban egy olyan ember kiáltja ki magát jagad-gurunak, aki nem ezt az utasítást tanítja — úgy, ahogy van —, ezzel csak becsapja az embereket. Kṛṣṇa jagad-guru, és aki Kṛṣṇa tanításait Kṛṣṇa nevében változtatás nélkül tanítja, azt jagad-gurunak tekinthetjük. Aki saját elméleteket talál ki, azt nem fogadhatjuk el; ő csalással lesz jagad-guru.