HU/SB 8.7.20


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

vilokya taṁ deva-varaṁ tri-lokyā
bhavāya devyābhimataṁ munīnām
āsīnam adrāv apavarga-hetos
tapo juṣāṇaṁ stutibhiḥ praṇemuḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vilokya—látván; tam—őt; deva-varam—a legkiválóbb félistent; tri-lokyāḥ—a három világé; bhavāya—a virágzásért; devyā—feleségével, Bhavānīval; abhimatam—elfogadott; munīnām—nagy szentek által; āsīnam—együtt ülve; adrau—a Kailāsa-hegy tetejéről; apavarga-hetoḥ—felszabadulásra vágyva; tapaḥ—lemondásban; juṣāṇam—általuk szolgálva; stutibhiḥ—imákkal; praṇemuḥ—tiszteletteljes hódolatukat ajánlották.


FORDÍTÁS

A félistenek látták, ahogy az Úr Śiva a Kailāsa-hegy csúcsán ül feleségével, Bhavānīval, hogy a három világ áldásosan virágozhasson. Nagy szentek imádták őt, akik felszabadulásra vágytak. A félistenek nagy tisztelettel hódolatukat ajánlották neki, és imákkal köszöntötték.