HU/SB 8.8.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

ābhiṣecanikā bhūmir
āharat sakalauṣadhīḥ
gāvaḥ pañca pavitrāṇi
vasanto madhu-mādhavau


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ābhiṣecanikāḥ—a mūrti beállításához szükséges kellékek; bhūmiḥ—a föld; āharat—gyűjtött; sakala—mindenféle; auṣadhīḥ—gyógynövények és füvek; gāvaḥ—a tehenek; pañca—öt különféle termék, ami a tehéntől származik: tej, joghurt, tisztított vaj, tehéntrágya és tehénvizelet; pavitrāṇi—szennyezetlen; vasantaḥ—a megszemélyesült tavasz; madhu-mādhavau—a tavasszal, azaz a Caitra és a Vaiśākha hónapokban nyíló virágok és az ekkor termő gyümölcsök.


FORDÍTÁS

A föld is megtestesült, és összegyűjtötte azokat a gyógynövényeket és füveket, amelyekre a mūrti beállításához volt szükség. A tehenek ötféle terméket adtak: tejet, joghurtot, gít, vizeletet és tehéntrágyát. A megszemélyesült tavasz összegyűjtött mindent, ami tavasszal, a Caitra és a Vaiśākha hónapokban [áprilisban és májusban] terem.


MAGYARÁZAT

Minden rituális szertartáshoz, melyet a védikus útmutatásoknak megfelelően hajtanak végre, szükség van a pañca-gavyára, a tehén ötféle termékére, vagyis a tejre, a joghurtra, a gíre, a tehéntrágyára és a tehénvizeletre. A tehénvizelet és a tehéntrágya szennyezetlenek. A tehénnek még a vizelete és a trágyája is fontos, így aztán elképzelhetjük, mennyire fontos ez az állat az emberi civilizáció számára. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa ezért közvetlenül a go-rakṣyát, a tehenek védelmét javasolja. A varṇāśrama rendszerét követő civilizált embereknek, különösen azoknak, akik vaiśyák, s a mezőgazdasággal és a kereskedelemmel foglalkoznak, védelmezniük kell a teheneket. A Kali-yugában azonban sajnálatos módon az emberek mind rosszak    —    mandāḥ    —,    és hamis életfelfogások vezetik őket félre    —    sumanda-matayaḥ    —,    ezért ezrével ölik meg a teheneket. Éppen ezért szerencsétlenek a lelki tudat terén, és a természet számtalan formában okoz gondot nekik, főképp gyógyíthatatlan betegségek     —    például rák    —    és a nemzetek közötti gyakori háborúk formájában. Amíg az emberi társadalom továbbra is hagyja, hogy a teheneket módszeresen elpusztítsák a vágóhidakon, addig békéről és jólétről nem is beszélhetünk.