HU/SB 8.9.28
28. VERS
- evaṁ surāsura-gaṇāḥ sama-deśa-kāla-
- hetv-artha-karma-matayo ’pi phale vikalpāḥ
- tatrāmṛtaṁ sura-gaṇāḥ phalam añjasāpur
- yat-pāda-paṅkaja-rajaḥ-śrayaṇān na daityāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam—így; sura—a félistenek; asura-gaṇāḥ—és a démonok; sama—egyenlő; deśa—hely; kāla—idő; hetu—ok; artha—cél; karma—cselekedetek; matayaḥ—törekvés; api—habár egy; phale—az eredményben; vikalpāḥ—nem egyenlő; tatra—ezután; amṛtam—nektárt; sura-gaṇāḥ—a félistenek; phalam—az eredményt; añjasā—könnyen, teljesen vagy közvetlenül; āpuḥ—elérték; yat—miatt; pāda-paṅkaja—az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábának; rajaḥ—a sáfránypornak; śrayaṇāt—mivel áldást kaptak vagy oltalomra találtak; na—nem; daityāḥ—a démonok.
FORDÍTÁS
A hely, az idő, az ok, a cél, a tett és a törekvés ugyanaz volt mind a félisteneknél, mind a démonoknál, a félistenek mégis más eredményt értek el, mint a démonok. Mivel a félistenek mindig az Úr lótuszlába porának védelme alatt állnak, nagyon könnyen megihatták a nektárt, és részesülhettek áldásában. A démonok azonban amiatt, hogy nem kerestek menedéket az Úr lótuszlábánál, nem érhették el azt az eredményt, amire vágytak.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā (BG 4.11) kijelenti: ye yathā māṁ prapadyante tāṁs tathaiva bhajāmy aham, az Istenség Legfelsőbb Személyisége a legfelsőbb bíró, aki az embereket aszerint jutalmazza vagy bünteti, ahogyan azok meghódolnak lótuszlábának. Megfigyelhetjük ezért, hogy még ha a karmīk és a bhakták ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben, ugyanannyi energiával és ugyanolyan szándékkal dolgoznak is, az eredmény, amit elérnek, nem ugyanaz. A karmīk a születés és halál körforgása során különféle testeken keresztül vándorolva hol felfelé, hol lefelé haladnak, s így szenvedniük kell tetteik hatásától a karma-cakrában, a születés és halál körforgásában. A bhakták igyekezete azonban sohasem hiábavaló, mert ők teljesen meghódoltak az Úr lótuszlábánál. Látszólag ugyanúgy dolgoznak, mint a karmīk, ők azonban hazatérnek, vissza Istenhez, és minden erőfeszítésüket siker koronázza. A démonok és ateisták hisznek saját törekvéseikben, de annak ellenére, hogy éjt nappallá téve, minden erejüket megfeszítve dolgoznak, nem kaphatnak többet, mint amit a sors elrendelt számukra. A bhakták azonban képesek túllépni a karma visszahatásain, és csodálatos eredményeket érnek el, még ha nem tesznek érte semmit, akkor is. Azt is mondják, hogy phalena paricīyate: az ember sikerét vagy vereségét minden tettben az eredményből lehet megítélni. Sok karmī van, aki bhaktának mutatja magát, az Istenség Legfelsőbb Személyisége azonban le tudja leplezni céljukat. A karmīk az Úr tulajdonát önző érzékkielégítésükre akarják használni, a bhakta azonban arra törekszik, hogy az Úr tulajdonát Isten szolgálatában használja. A bhakta éppen ezért mindig különbözik a karmīktól, noha előfordulhat, hogy a karmīk bhaktának öltöznek. Ahogy a Bhagavad-gītā megerősíti (BG 3.9), yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ. Aki az Úr Viṣṇunak dolgozik, az már megszabadult ettől az anyagi világtól, és miután elhagyja testét, hazatér, vissza Istenhez. A karmīt azonban annak ellenére, hogy kívülről szemlélve úgy cselekszik, mint egy bhakta, odaadás nélküli tettei megkötik, és így szenvednie kell az anyagi lét megpróbáltatásaitól. Így a karmīk és a bhakták által elért eredmények láttán megérthetjük az Istenség Legfelsőbb Személyisége jelenlétét, aki másképpen bánik a karmīkkal és a jñānīkkal, mint a bhaktákkal. A Śrī Caitanya-caritāmṛta szerzője ezért azt mondja:
- kṛṣṇa-bhakta — niṣkāma, ataeva ‘śānta’
- bhukti-mukti-siddhi-kāmī — sakali ‘aśānta’
Az érzékkielégítésre vágyó karmīk, a jñānīk, akik a Legfelsőbb létébe merülve kívánnak felszabadulni, valamint a yogīk, akik a misztikus képességektől remélik az anyagi sikert, mind nyughatatlanok, és végső soron mindig kudarcot vallanak. A bhakta ellenben, aki semmiféle személyes haszonra nem vágyik, s akinek egyetlen törekvése az, hogy terjessze az Istenség Legfelsőbb Személyisége dicsőségét, nehéz munka nélkül is részesül a bhakti-yoga minden kedvező eredményének áldásában.