HU/SB 9.10.32


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


32. VERS

āropyāruruhe yānaṁ
bhrātṛbhyāṁ hanumad-yutaḥ
vibhīṣaṇāya bhagavān
dattvā rakṣo-gaṇeśatām
laṅkām āyuś ca kalpāntaṁ
yayau cīrṇa-vrataḥ purīm


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

āropya—tartva vagy helyezve; āruruhe—felszállt; yānam—a repülőre; bhrātṛbhyām—fivérével, Lakṣmaṇával és hadvezérével, Sugrīvával; hanumat-yutaḥ—Hanumān kíséretében; vibhīṣaṇāya—Vibhīṣaṇának, Rāvaṇa fivérének; bhagavān—az Úr; dattvā—rábízta; rakṣaḥ-gaṇa-īśatām—a hatalmat, hogy Laṅkā rākṣasái felett uralkodjon; laṅkām—Laṅkā államát; āyuḥ ca—és az élet hossza; kalpa-antam—sok-sok évig, egy kalpa végéig; yayau—hazatért; cīrṇa-vrataḥ—mivel véget ért az az idő, hogy az erdőben élt; purīm—Ayodhyā-purība.


FORDÍTÁS

Az Úr Rāmacandra, az Istenség Legfelsőbb Személyisége [Bhagavān] Vibhīṣaṇa kezébe adta a hatalmat, hogy Laṅkā rākṣasa népessége felett uralkodjon egy kalpa idejéig, majd Sītādevīt egy virágokkal díszített repülőre ültette, s Ő Maga is felszállt. Véget ért az idő, melyet az erdőben kellett leélnie, ezért Hanumān, Sugrīva és fivére, Lakṣmaṇa kíséretében visszatért Ayodhyāba.