HU/SB 9.14.32
32. VERS
- ailo ’pi śayane jāyām
- apaśyan vimanā iva
- tac-citto vihvalaḥ śocan
- babhrāmonmattavan mahīm
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ailaḥ—Purūravā; api—szintén; śayane—az ágyon; jāyām—feleségét; apaśyan—nem látva; vimanāḥ—letört; iva—mint az; tat-cittaḥ—túlságosan ragaszkodva hozzá; vihvalaḥ—zavart elmével; śocan—bánkódott; babhrāma—vándorolt; unmatta-vat—mint egy őrült; mahīm—a Földön.
FORDÍTÁS
Purūravā látta, hogy Urvaśī nem fekszik többé az ágyában, s nagyon elkeseredett. Olyan erősen vonzódott hozzá, hogy teljesen megzavarodott. Bánatában járni kezdte a Földet, akár egy tébolyodott.