HU/SB 9.14.43


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


43. VERS

sthālīṁ nyasya vane gatvā
gṛhān ādhyāyato niśi
tretāyāṁ sampravṛttāyāṁ
manasi trayy avartata


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sthālīm—a leányt, Agnisthālīt; nyasya—azonnal elhagyva; vane—az erdőbe; gatvā—visszatérve; gṛhān—otthon; ādhyāyataḥ—meditálni kezdett; niśi—egész éjjel; tretāyām—amikor a Tretā-korszak; sampravṛttāyām—épp elkezdődött; manasi—elméjében; trayī—a három Véda elvei; avartata—megnyilvánultak.


FORDÍTÁS

Purūravā király ekkor otthagyta Agnisthālīt az erdőben. Hazatért, és egész éjjel Urvaśīn meditált. Meditációja közben elérkezett a Tretā korszak ideje, ezért a három Véda elvei    —    köztük a gyümölcsöző tettek beteljesülését szolgáló yajña-folyamat    —    megjelentek a szívében.


MAGYARÁZAT

Tretāyāṁ yajato makhaiḥ, mondják az írások: ha a Tretā-yugában valaki yajñát végez, megkapja annak a yajñának az eredményeit. Ha valaki kifejezetten viṣṇu-yajñát mutat be, akkor még az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábát is elnyerheti. A yajña természetesen arra szolgál, hogy elégedetté tegye az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Miközben Purūravā Urvaśīn meditált, elkezdődött a Tretā-yuga, s ezért a védikus yajñák megnyilvánultak a szívében. Purūravā azonban materialista volt, akit főképp az érzéki élvezet érdekelt. Az érzéki élvezet érdekében végzett yajñákat karma-kāṇḍīya-yajñáknak hívják. Purūravā ezért úgy határozott, hogy karma-kāṇḍīya-yajñákat végez, hogy kéjes vágyai beteljesülhessenek. A karma-kāṇḍīya-yajñák tehát a kéjes embereknek valók, míg a yajñát valójában az Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedettsége érdekében kell végezni. A Kali-yugában ahhoz, hogy örömet okozzunk az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, a saṅkīrtana-yajñát javasolják. Yajñaiḥ saṅkīrtana-prāyair yajanti hi sumedhasaḥ (SB 11.5.32). Csakis a nagyon intelligens emberek végeznek saṅkīrtana-yajñát, hogy anyagi és lelki vágyaik teljesüljenek, míg, akik kéjesek, s érzéki élvezetre vágynak, karma-kāṇḍīya-yajñákat mutatnak be.