HU/SB 9.16.4


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4. VERS

kālātyayaṁ taṁ vilokya
muneḥ śāpa-viśaṅkitā
āgatya kalaśaṁ tasthau
purodhāya kṛtāñjaliḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kāla-atyayam—az idő múlását; tam—azt; vilokya—észrevéve; muneḥ—Jamadagninak, a nagy bölcsnek; śāpa-viśaṅkitā—az átkától félve; āgatya—visszatérve; kalaśam—a vizesedényt; tasthau—állt; purodhāya—a bölcs elé téve; kṛta-añjaliḥ—összetett kezekkel.


FORDÍTÁS

Később, amikor észrevette, hogy az áldozat felajánlásának ideje elmúlt, Reṇukā megijedt, hogy férje meg fogja átkozni. Ezért amikor visszatért, csak lerakta a vizeskorsót férje elé, és összetett kezekkel megállt előtte.