HU/SB 9.3.20


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

cikīrṣitaṁ te kim idaṁ patis tvayā
pralambhito loka-namaskṛto muniḥ
yat tvaṁ jarā-grastam asaty asammataṁ
vihāya jāraṁ bhajase ’mum adhvagam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

cikīrṣitam—amit tenni akarsz; te—tiéd; kim idam—mi ez; patiḥ—férjed; tvayā—te; pralambhitaḥ—becsaptad; loka-namaskṛtaḥ—akit mindenki becsül; muniḥ—nagy bölcs; yat—mert; tvam—te; jarā-grastam—nagyon öreg és nyomorék; asati—ó, szemérmetlen leány; asammatam—nem túl vonzó; vihāya—feladva; jāram—szeretőt; bhajase—elfogadtál; amum—ezt a férfit; adhvagam—egy utcai koldushoz hasonlatos.


FORDÍTÁS

Ó, szemérmetlen leány! Mi ez, amire vágytál? Rászedted tiszteletre méltó férjedet, akit mindenki becsül, hiszen látom, hogy mivel agg s beteg volt, és ezért nem túl vonzó, elhagytad, hogy ezt a fiatal férfit válaszd férjedül, aki egy utcai koldusnak látszik csupán!


MAGYARÁZAT

Ez a vers a védikus kultúra értékeit mutatja be. A körülmények úgy alakultak, hogy Sukanyā egy olyan férfihez ment feleségül, aki túlságosan idős volt, s ezért nem illett hozzá. Cyavana Muni beteg volt és hajlott korú, ezért kétségtelen, hogy nem illett Śaryāti király gyönyörű leányához. Sukanyā apja azonban elvárta, hogy a leány hű maradjon férjéhez. Amikor egyszer csak azt látta, hogy leánya valaki mást választott, azonnal megszidta őt, és asatīnak, szemérmetlennek nevezte    —    noha a férfi fiatal volt és daliás    —,    mert azt gondolta, hogy férje jelenlétében egy másik férfira vetette szemét. A védikus kultúrában egy fiatal nőnek még akkor is tisztelettel kell szolgálnia a férjét, ha az öreg. Ezt jelenti az erényesség. Nem teheti meg, hogy ha nem szereti a férjét, elhagyja, s egy másikat választ. Ez ellenkezik a védikus kultúrával. A védikus kultúra szerint a nőnek el kell fogadnia azt a férjet, akit a szülei választanak számára, s erényesnek és hűségesnek kell maradnia. Śaryāti király éppen ezért döbbenten látta a fiatal férfit Sukanyā oldalán.