HU/SB 9.4.21
21. VERS
- evaṁ sadā karma-kalāpam ātmanaḥ
- pare ’dhiyajñe bhagavaty adhokṣaje
- sarvātma-bhāvaṁ vidadhan mahīm imāṁ
- tan-niṣṭha-viprābhihitaḥ śaśāsa ha
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam—így (odaadó életet élve); sadā—mindig; karma-kalāpam—egy kṣatriya király előírt kötelességei; ātmanaḥ—sajátja (az állam vezetőjéé); pare—a legfelsőbb transzcendensnek; adhiyajñe—a legfelsőbb tulajdonosnak, a legfelsőbb élvezőnek; bhagavati—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; adhokṣaje—Neki, aki túl van az anyagi érzékfelfogáson; sarva-ātma-bhāvam—az odaadó szolgálat különféle formái; vidadhat—végrehajtva, felajánlva; mahīm—a Föld bolygót; imām—ezt; tat-niṣṭha—akik az Úr hűséges bhaktái; vipra—ilyen brāhmaṇák által; abhihitaḥ—irányítva; śaśāsa—uralkodott; ha—a múltban.
FORDÍTÁS
Miközben Ambarīṣa Mahārāja elegett tett előírt kötelességeinek mint király, uralkodói tetteinek eredményét mindig felajánlotta az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Kṛṣṇának, aki mindennek az élvezője, és aki meghaladja az anyagi érzékek felfogóképességét. Minden bizonnyal a brāhmaṇák, az Úr hűséges bhaktái tanácsaira hallgatott, s így nehézség nélkül uralkodott a Föld bolygó fölött.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā (BG 5.29) kijelenti:
- bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ
- sarva-loka-maheśvaram
- suhṛdaṁ sarva-bhūtānāṁ
- jñātvā māṁ śāntim ṛcchati
Az emberek nagyon szeretnének békében és jólétben élni ebben az anyagi világban. A Bhagavad-gītāban az Istenség Legfelsőbb Személyisége Maga határozza meg a béke képletét: mindenkinek meg kell értenie, hogy Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége valamennyi bolygó végső tulajdonosa, ezért Ő az élvezője minden politikai, társadalmi, kulturális, vallásos, gazdasági stb. tettnek. Az Úr tökéletes tanácsot adott a Bhagavad-gītāban, és Ambarīṣa Mahārāja, a nagy államfő vaiṣṇavaként, a vaiṣṇava brāhmaṇák tanácsára hallgatva uralkodott az egész világ felett. A śāstrák elmondják, hogy egy brāhmaṇa nem adhat guruként tanácsot mindaddig, amíg nem vaiṣṇava, még akkor sem, ha tökéletesen tisztában van a brāhmaṇák kötelességeivel, s nagyon jól ismeri a Védák tudományát.
- ṣaṭ-karma-nipuṇo vipro
- mantra-tantra-viśāradaḥ
- avaiṣṇavo gurur na syād
- vaiṣṇavaḥ śva-paco guruḥ
Ezért — ahogyan erre itt a tan-niṣṭha-viprābhihitaḥ szavak utalnak — Ambarīṣa Mahārāja azoktól a brāhmaṇáktól kért tanácsot, akik az Úr tiszta bhaktái voltak, mert a közönséges brāhmaṇák, akik pusztán művelt tudósok vagy jártasak a rituális szertartások végzésében, nem alkalmasak arra, hogy tanácsot adjanak.
Manapság törvényhozó országgyűlések működnek, melyeknek tagjait felhatalmazzák, hogy törvényeket hozzanak az állam boldogulása érdekében, ám e leírás szerint, amely Ambarīṣa Mahārāja királyságát mutatja be, az ország vagy a világ felett egy olyan vezetőnek kell uralkodnia, akinek a tanácsadói mind bhakta brāhmaṇák. A törvényhozó bizottság tanácsadói vagy tagjai nem lehetnének hivatásos politikusok, és nem a tudatlan embereknek kellene megválasztaniuk őket, hanem a királynak kellene kijelölnie valamennyiüket. Ha a király, az állam vezetője bhakta, és követi a bhakta brāhmaṇák utasításait az ország irányítását illetően, akkor mindenki békében és jólétben élhet. Amikor a király és tanácsadói tökéletes bhakták, semmi sem mehet rosszul az államban. Minden állampolgárnak az Úr bhaktájává kell válnia, és így automatikusan jó jellemvonásokra tesz majd szert.
- yasyāsti bhaktir bhagavaty akiñcanā
- sarvair guṇais tatra samāsate surāḥ
- harāv abhaktasya kuto mahad-guṇā
- manorathenāsati dhāvato bahiḥ
„Akinek rendíthetetlen odaadása van az Istenség Személyisége iránt, az a félistenek minden jó tulajdonságával rendelkezik. Aki azonban nem az Úr bhaktája, annak csak csekély értékű anyagi tulajdonságai vannak. Ez azért van, mert az ilyen ember az elme síkján lebeg, s nincs kétség afelől, hogy a csillogó anyagi energia elbűvöli.” (SB 5.18.12) A Kṛṣṇa-tudatú király vezetése alatt álló polgárok bhakták lesznek, és így nem lesz szükség arra, hogy mindennap új törvényeket iktassanak be, hogy javítsanak az ország életén. Ha a polgárokat arra tanítják, hogy legyenek bhakták, automatikusan békések és becsületesek lesznek, és ha egy olyan hívő király vezeti őket, aki a bhakták tanácsait követi, az állam többé nem az anyagi világ része, hanem a lelki világé. Ezért a világon minden országnak követnie kell Ambarīṣa Mahārāja példás uralkodását, úgy, ahogyan ez a vers leírja.