HU/SB 9.6.31
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
31. VERS
- kaṁ dhāsyati kumāro ’yaṁ
- stanye rorūyate bhṛśam
- māṁ dhātā vatsa mā rodīr
- itīndro deśinīm adāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kam—ki; dhāsyati—fog róla gondoskodni és anyatejjel itatni őt; kumāraḥ—gyermek; ayam—ezt; stanye—hogy anyatejet igyon; rorūyate—sír; bhṛśam—annyira; mām dhātā—igyál engem; vatsa—kedves gyermekem; mā rodīḥ—ne sírj; iti—így; indraḥ—Indra király; deśinīm—a mutatóujját; adāt—odaadta neki szopni.
FORDÍTÁS
A gyermek annyira sírt az anyatej után, hogy a brāhmaṇák egytől egyig nagyon boldogtalanok voltak. „Ki fogja gondját viselni ennek a csecsemőnek?” — kérdezték. Ekkor Indra lépett elő, akit e yajñával imádtak, s megnyugtatta a gyereket. „Ne sírj!” — mondta, majd a mutatóujját a csecsemő szájába tette, s így szólt: „Ihatsz engem!”