HU/BG 4.16: Difference between revisions
(Created page with "B04 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 4|NEGYE...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 4. fejezet|H16]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 4|NEGYEDIK FEJEZET: Transzcendentális tudás]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.15]] '''[[HU/BG 4.15|BG 4.15]] - [[HU/BG 4.17|BG 4.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.17]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.15]] '''[[HU/BG 4.15|BG 4.15]] - [[HU/BG 4.17|BG 4.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.17]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== | ==== 16. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:किं कर्म किमकर्मेति कवयोऽप्यत्र मोहिताः । | |||
:तत्ते कर्म प्रवक्ष्यामि यज्ज्ञात्वा मोक्ष्यसेऽशुभात् ॥१६॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
kim – mi; akarma – a tétlenség; iti – így; kavayaḥ – az intelligensek; api – is; atra – ezzel kapcsolatban; mohitāḥ – összezavarodnak; tat – azt; te – neked; karma – a munkát; pravakṣyāmi – meg fogom magyarázni; yat – amit; jñātvā – ismervén; mokṣyase – meg fogsz szabadulni; aśubhāt – a balszerencsétől. | ''kim'' – mi; ''akarma'' – a tétlenség; ''iti'' – így; ''kavayaḥ'' – az intelligensek; ''api'' – is; ''atra'' – ezzel kapcsolatban; ''mohitāḥ'' – összezavarodnak; ''tat'' – azt; ''te'' – neked; ''karma'' – a munkát; ''pravakṣyāmi'' – meg fogom magyarázni; ''yat'' – amit; ''jñātvā'' – ismervén; ''mokṣyase'' – meg fogsz szabadulni; ''aśubhāt'' – a balszerencsétől. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 22: | Line 27: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
'''Még az okosak is zavarba jönnek, amikor megpróbálják meghatározni, hogy mi a cselekvés és mi a tétlenség. Én most elmagyarázom neked, mi a cselekvés, hogy ennek ismeretében megszabadulhass minden kellemetlenségtől. ''' | '''Még az okosak is zavarba jönnek, amikor megpróbálják meghatározni, hogy mi a cselekvés és mi a tétlenség. Én most elmagyarázom neked, mi a cselekvés, hogy ennek ismeretében megszabadulhass minden kellemetlenségtől.''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A Kṛṣṇa-tudatú tetteket a múltban élt igaz bhakták példáját követve kell végrehajtanunk – ezt ajánlja a tizenötödik vers. Hogy miért nem szabad függetlenül cselekednünk, azt a következő sorok magyarázzák meg. | |||
Ahogyan azt a fejezet elején elmondtuk, ha valaki Kṛṣṇa-tudatban akar cselekedni, egy felhatalmazott vezető útmutatását kell követnie, aki tagja a tanítványi láncolatnak. A Kṛṣṇa-tudat útjáról először a napisten hallott, aki később fiát, Manut oktatta erről, Manu pedig később fiának, Ikṣvākunak mondta el ugyanezt. Láthatjuk tehát, hogy a Kṛṣṇa-tudat nagyon régóta jelen van a Földön. Mindenkinek a tanítványi láncolat korábbi, hiteles tagjainak nyomdokait kell követnie, másképp még a legértelmesebb ember is zavarba jöhet a helyes Kṛṣṇa-tudatos tetteket illetően. Ezért határozta el az Úr, hogy Arjunát személyesen fogja oktatni róla. Az Úr tehát maga tanítja Arjunát, ezért az, aki Arjunát követi, semmiképpen nem tévedhet meg. | |||
Az írások szerint a tökéletlen tapasztalati tudás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ez alapján ki lehessen jelölni a vallás útjait – egyedül az Úr mondhatja ki annak alapelveit. ''Dharmaṁ tu sākṣād bhagavat-praṇītam'' ([[HU/SB 6.3.19|Śrīmad-Bhāgavatam 6.3.19]]). Senkinek sem szabad a tökéletlen spekulálás segítségével vallásos elveket kitalálnia. A kiváló, hiteles tekintélyek – Brahmā, Śiva, Nārada, Manu, a Kumārák, Kapila, Prahlāda, Bhīṣma, Śukadeva Gosvāmī, Yamarāja, Janaka és Bali Mahārāja – nyomdokait kell követnünk. Spekulálással nem lehet kiokoskodni, mi a vallás és mi az önmegvalósítás. Ezért bhaktái iránti indokolatlan kegyéből az Úr személyesen magyarázza el Arjunának, hogy mi a cselekvés és mi a tétlenség. Egyedül a Kṛṣṇa-tudatban végrehajtott tettek szabadíthatják ki az embert az anyagi lét kötelékei közül. | |||
</div> | </div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.15]] '''[[HU/BG 4.15|BG 4.15]] - [[HU/BG 4.17|BG 4.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.17]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 4.15]] '''[[HU/BG 4.15|BG 4.15]] - [[HU/BG 4.17|BG 4.17]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 4.17]]</div> | ||
__NOTOC__ | __NOTOC__ | ||
__NOEDITSECTION__ | __NOEDITSECTION__ | ||
Latest revision as of 13:13, 3 March 2019
16. VERS
- किं कर्म किमकर्मेति कवयोऽप्यत्र मोहिताः ।
- तत्ते कर्म प्रवक्ष्यामि यज्ज्ञात्वा मोक्ष्यसेऽशुभात् ॥१६॥
- kiṁ karma kim akarmeti
- kavayo ’py atra mohitāḥ
- tat te karma pravakṣyāmi
- yaj jñātvā mokṣyase ’śubhāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kim – mi; akarma – a tétlenség; iti – így; kavayaḥ – az intelligensek; api – is; atra – ezzel kapcsolatban; mohitāḥ – összezavarodnak; tat – azt; te – neked; karma – a munkát; pravakṣyāmi – meg fogom magyarázni; yat – amit; jñātvā – ismervén; mokṣyase – meg fogsz szabadulni; aśubhāt – a balszerencsétől.
FORDÍTÁS
Még az okosak is zavarba jönnek, amikor megpróbálják meghatározni, hogy mi a cselekvés és mi a tétlenség. Én most elmagyarázom neked, mi a cselekvés, hogy ennek ismeretében megszabadulhass minden kellemetlenségtől.
MAGYARÁZAT
A Kṛṣṇa-tudatú tetteket a múltban élt igaz bhakták példáját követve kell végrehajtanunk – ezt ajánlja a tizenötödik vers. Hogy miért nem szabad függetlenül cselekednünk, azt a következő sorok magyarázzák meg.
Ahogyan azt a fejezet elején elmondtuk, ha valaki Kṛṣṇa-tudatban akar cselekedni, egy felhatalmazott vezető útmutatását kell követnie, aki tagja a tanítványi láncolatnak. A Kṛṣṇa-tudat útjáról először a napisten hallott, aki később fiát, Manut oktatta erről, Manu pedig később fiának, Ikṣvākunak mondta el ugyanezt. Láthatjuk tehát, hogy a Kṛṣṇa-tudat nagyon régóta jelen van a Földön. Mindenkinek a tanítványi láncolat korábbi, hiteles tagjainak nyomdokait kell követnie, másképp még a legértelmesebb ember is zavarba jöhet a helyes Kṛṣṇa-tudatos tetteket illetően. Ezért határozta el az Úr, hogy Arjunát személyesen fogja oktatni róla. Az Úr tehát maga tanítja Arjunát, ezért az, aki Arjunát követi, semmiképpen nem tévedhet meg.
Az írások szerint a tökéletlen tapasztalati tudás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy ez alapján ki lehessen jelölni a vallás útjait – egyedül az Úr mondhatja ki annak alapelveit. Dharmaṁ tu sākṣād bhagavat-praṇītam (Śrīmad-Bhāgavatam 6.3.19). Senkinek sem szabad a tökéletlen spekulálás segítségével vallásos elveket kitalálnia. A kiváló, hiteles tekintélyek – Brahmā, Śiva, Nārada, Manu, a Kumārák, Kapila, Prahlāda, Bhīṣma, Śukadeva Gosvāmī, Yamarāja, Janaka és Bali Mahārāja – nyomdokait kell követnünk. Spekulálással nem lehet kiokoskodni, mi a vallás és mi az önmegvalósítás. Ezért bhaktái iránti indokolatlan kegyéből az Úr személyesen magyarázza el Arjunának, hogy mi a cselekvés és mi a tétlenség. Egyedül a Kṛṣṇa-tudatban végrehajtott tettek szabadíthatják ki az embert az anyagi lét kötelékei közül.