HU/SB 7.1.3: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az Úr Nārāyaṇa abszolút, ezért transzcendentális tulajdonságairól azt mondják, azonosak egymással. Így aztán akár büntet, akár a kegyét adja, mindkettő ugyanolyan értékű. Amikor ellenségesen viselkedik, az valójában nem úgynevezett ellenségei iránti rosszakaratának megnyilvánulása, ám az anyagi tudatú ember azt hiheti, hogy Kṛṣṇa kegyes a bhaktákhoz, és nem kedveli az abhaktákat. Amikor Kṛṣṇa a Bhagavad-gītā végén azt tanítja, hogy ''sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja'', ez nemcsak Arjunának szól, hanem valamennyi élőlénynek ebben az univerzumban. | Az Úr Nārāyaṇa abszolút, ezért transzcendentális tulajdonságairól azt mondják, azonosak egymással. Így aztán akár büntet, akár a kegyét adja, mindkettő ugyanolyan értékű. Amikor ellenségesen viselkedik, az valójában nem úgynevezett ellenségei iránti rosszakaratának megnyilvánulása, ám az anyagi tudatú ember azt hiheti, hogy Kṛṣṇa kegyes a bhaktákhoz, és nem kedveli az abhaktákat. Amikor Kṛṣṇa a Bhagavad-gītā végén ([[HU/BG 18.66|BG 18.66]]) azt tanítja, hogy ''sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja'', ez nemcsak Arjunának szól, hanem valamennyi élőlénynek ebben az univerzumban. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 08:07, 18 July 2019
3. VERS
- iti naḥ sumahā-bhāga
- nārāyaṇa-guṇān prati
- saṁśayaḥ sumahāñ jātas
- tad bhavāṁś chettum arhati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
iti—így; naḥ—miénk; su-mahā-bhāga—ó, dicsőséges; nārāyaṇa-guṇān—Nārāyaṇa tulajdonságai; prati—felé; saṁśayaḥ—kétség; su-mahān—nagyon nagy; jātaḥ—született; tat—azt; bhavān—uraságod; chettum arhati—kérlek, oszlasd el.
FORDÍTÁS
Ó, végtelenül szerencsés és bölcs brāhmaṇa! Súlyos kétség támadt bennem azzal kapcsolatban, vajon Nārāyaṇa részrehajló-e vagy semleges. Kegyesen oszlasd el aggályaimat, s bizonyítsd be nekem, hogy Nārāyaṇa mindig semleges, és mindenkivel egyenlően bánik!
MAGYARÁZAT
Az Úr Nārāyaṇa abszolút, ezért transzcendentális tulajdonságairól azt mondják, azonosak egymással. Így aztán akár büntet, akár a kegyét adja, mindkettő ugyanolyan értékű. Amikor ellenségesen viselkedik, az valójában nem úgynevezett ellenségei iránti rosszakaratának megnyilvánulása, ám az anyagi tudatú ember azt hiheti, hogy Kṛṣṇa kegyes a bhaktákhoz, és nem kedveli az abhaktákat. Amikor Kṛṣṇa a Bhagavad-gītā végén (BG 18.66) azt tanítja, hogy sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja, ez nemcsak Arjunának szól, hanem valamennyi élőlénynek ebben az univerzumban.