HU/SB 1.19.31: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
(No difference)
|
Latest revision as of 11:58, 6 September 2020
31. VERS
- praśāntam āsīnam akuṇṭha-medhasaṁ
- muniṁ nṛpo bhāgavato ’bhyupetya
- praṇamya mūrdhnāvahitaḥ kṛtāñjalir
- natvā girā sūnṛtayānvapṛcchat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
praśāntam—a legteljesebb nyugalommal; āsīnam—ülve; akuṇṭha—habozás nélkül; medhasam—aki kellő értelemmel rendelkezik; munim—a nagy bölcsnek; nṛpaḥ—a király (Parīkṣit Mahārāja); bhāgavataḥ—a nagy bhakta; abhyupetya—hozzá fordulva; praṇamya—leborulva; mūrdhnā—feje; avahitaḥ—illendően; kṛta-añjaliḥ—összetett kézzel; natvā—udvariasan; girā—szavakkal; sūnṛtayā—kellemes hangon; anvapṛcchat—érdeklődött.
FORDÍTÁS
A bölcs Śrī Śukadeva Gosvāmī a legteljesebb nyugalommal, értelmet sugározva leült, és készen állt arra, hogy azonnal válaszoljon minden kérdésre. A nagy bhakta, Parīkṣit Mahārāja közelebb lépett hozzá, leborulva felajánlotta előtte tiszteletét, majd összetett kézzel, kedves szavakkal, udvariasan kérdezni kezdte.
MAGYARÁZAT
Az a viselkedés, amellyel Parīkṣit Mahārāja a mestert kérdezte, illendő volt a szentírások utasításai szerint, amelyek előírják, hogy az embernek alázatosan kell egy lelki tanítómesterhez fordulnia annak érdekében, hogy megértse a transzcendentális tudományt. Parīkṣit Mahārāja készen állt arra, hogy találkozzon a halállal, és nagyon rövid időn, hét napon belül meg kellett tudnia, hogyan lehet eljutni Isten birodalmába. Ilyen fontos esetekben az embernek fel kell keresnie egy lelki tanítómestert. Ha nem akarja megoldani az élet problémáit, erre nincs szükség. Aki nem tudja, hogyan kell kérdezni a lelki tanítómestertől, annak nem kell felkeresnie őt. A lelki tanítómester tulajdonságai tökéletesen megnyilvánultak Śukadeva Gosvāmī személyében. Mind a lelki tanítómester, mind a tanítvány — azaz Śrī Śukadeva Gosvāmī és Parīkṣit Mahārāja — a Śrīmad-Bhāgavatam által érték el a tökéletességet. Śukadeva Gosvāmī az apjától, Vyāsadevától sajátította el a Śrīmad-Bhāgavatamot, de korábban nem volt lehetősége arra, hogy továbbadja. Parīkṣit Mahārājának azonban elbeszélhette, és azonnal válaszolt kérdéseire. Ezáltal mind a mester, mind a tanítvány felszabadult.