HU/SB 4.28.29

Śrīmad-Bhāgavatam - Negyedik Ének - HUSZONNYOLCADIK FEJEZET: Purañjana nőként születik meg

SB 4.28.28 - SB 4.28.30

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

29. VERS

upayeme vīrya-paṇāṁ

vaidarbhīṁ malayadhvajaḥ

yudhi nirjitya rājanyān

pāṇḍyaḥ para-purañjayaḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

upayeme—megházasodott; vīrya—vitézségé vagy erőé; paṇām—a díj; vaidarbhīm—Vidarbha leánya; malaya-dhvajaḥ—Malayadhvaja; yudhi—a harcban; nirjitya—miután legyőzte; rājanyān—más hercegeket; pāṇḍyaḥ—a műveltek legkiválóbbja, vagyis a Pāṇḍuként ismert vidék szülötte; para—transzcendentális; puram—város; jayaḥ—hódító.

FORDÍTÁS

Vaidarbhīnak, Vidarbha király leányának a kezét egy nagy hatalmú férfinek, Malayadhvajának ígérték, aki a Pāṇḍu vidéken élt. Miután legyőzte a többi herceget, Malayadhvaja feleségül vette Vidarbha király leányát.

MAGYARÁZAT

A kṣatriyák között megszokott dolog, hogy a hercegnő kezét bizonyos feltételekkel adják valakinek. Draupadīt például annak ígérték, aki eltalál egy halat egy nyílvesszővel úgy, hogy csak a hal tükörképét látja. Kṛṣṇa úgy vette el egyik királynőjét, hogy legyőzött hét erős bikát. A védikus szokások szerint egy királylányt csak bizonyos feltételek mellett adhatnak csak férjhez. Vaidarbhīt, Vidarbha király leányát egy nagy bhaktához és királyhoz adták feleségül. Malayadhvaja király egyaránt volt hatalmas király és nagy bhakta, így eleget tett minden követelménynek. A Malayadhvaja név egy nagy bhaktára utal, aki olyan szilárdan áll, mint a Malaya hegység, és szavaival más bhaktákat is hasonlóan sziklaszilárddá tesz. Az ilyen mahā-bhāgavata felül tud kerekedni mindenki más véleményén. Egy erős bhakta minden más lelki felfogás    —    a jñāna, a karma és a yoga    —    ellen felemeli a szavát. Odaadásának zászlaját lobogtatva mindig megingathatatlanul áll, hogy legyőzzön minden más elképzelést a transzcendentális megvalósítással kapcsolatban. Bármikor kerüljön sor vitára egy bhakta és egy abhakta között, mindig a tiszta, erős bhakta kerül ki győztesen.

A pāṇḍya szó a paṇḍā, „tudás” szóból származik. Az abhakták teóriáit csak az győzheti le, aki nagyon művelt. A para szó jelentése „transzcendentális”, pura pedig „város”-t jelent. A para-pura nem más, mint Vaikuṇṭha, Isten királysága, a jaya szó pedig arra utal, aki meg tudja hódítani. Ez azt jelenti, hogy egy tiszta bhakta, aki szilárd az odaadó szolgálatban, és aki legyőzött minden abhakta feltevést, Isten királyságát is meg tudja hódítani. Az élőlény tehát csak úgy hódíthatja meg Isten királyságát, Vaikuṇṭhát, ha odaadó szolgálatot végez. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét ajitának nevezik, ami azt jelenti, hogy senki sem győzheti le, ám a bhakta az eltökélt odaadó szolgálat és az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez való őszinte ragaszkodás segítségével könnyedén meghódíthatja Őt. Az Úr Kṛṣṇa a megszemélyesült félelem mindenki számára, de önként beleegyezett, hogy félni fog Yaśodā mama botjától. Kṛṣṇát, Istent senki sem győzheti le, csak a bhaktája. Egy ilyen bhakta vette kegyesen feleségül Vidarbha király leányát.

SB 4.28.28 - SB 4.28.30