HU/SB 6.1.24

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - ELSŐ FEJEZET: Ajāmila életének története

SB 6.1.23 - SB 6.1.25

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

24. VERS

tasya pravayasaḥ putrā

daśa teṣāṁ tu yo ’vamaḥ

bālo nārāyaṇo nāmnā

pitroś ca dayito bhṛśam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tasya—az övé (Ajāmiláé); pravayasaḥ—aki nagyon öreg volt; putrāḥ—fiai; daśa—tíz; teṣām—mindegyiküknek; tu—de; yaḥ—aki; avamaḥ—a legfiatalabb; bālaḥ—gyermek; nārāyaṇaḥ—Nārāyaṇa; nāmnā—nevű; pitroḥ—az apának és az anyának; ca—és; dayitaḥ—kedves; bhṛśam—nagyon.

FORDÍTÁS

Az öreg Ajāmilának tíz fia volt, akik közül a legkisebbet, egy újszülöttet Nārāyaṇának hívtak. Ő volt a legfiatalabb, ezért mi sem természetesebb, mint hogy apja és anyja nagyon szerették.

MAGYARÁZAT

A pravayasaḥ szó arra utal, hogy Ajāmila bűnös volt, hiszen nyolcvannyolc éves létére egy kisgyermeke volt. A védikus kultúra szerint az embernek ötvenedik életévét betöltve el kell hagynia az otthonát, és nem szabad továbbra is otthon élnie és gyermekeket nemzenie. Nemi életet huszonöt évig szabad élni, huszonöt éves kortól negyvenöt vagy legfeljebb ötven éves korig. Ezután az embernek le kell szoknia a nemi életről, vānaprasthaként el kell hagynia az otthonát, majd annak rendje és módja szerint a sannyāsa rendbe kell lépnie. Ajāmila azonban amiatt, hogy a prostituálttal társult, abbahagyta a brahminikus kultúra követését, és rendkívül bűnös életet élt még úgynevezett családos élete során is.

SB 6.1.23 - SB 6.1.25