HU/SB 6.2.33

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - MÁSODIK FEJEZET: A viṣṇudūták megmentik Ajāmilát

SB 6.2.32 - SB 6.2.34

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

33. VERS

anyathā mriyamāṇasya

nāśucer vṛṣalī-pateḥ

vaikuṇṭha-nāma-grahaṇaṁ

jihvā vaktum ihārhati

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

anyathā—máskülönben; mriyamāṇasya—egy olyan embernek, aki épp meghalni készül; na—nem; aśuceḥ—a legtisztátlanabb; vṛṣalī-pateḥ—aki egy prostituáltat tart el; vaikuṇṭha—Vaikuṇṭha Urának; nāma-grahaṇam—a szent név éneklése; jihvā—a nyelv; vaktum—beszélni; iha—ebben a helyzetben; arhati—képes.

FORDÍTÁS

Hogyan kaphattam volna én, egy prostituált eltartója, a legszennyesebb ember lehetőséget arra, hogy halálom pillanatában Vaikuṇṭhapati szent nevét énekeljem, ha hajdanán nem végeztem volna odaadó szolgálatot? Ez nem történhetett volna másképp meg.

MAGYARÁZAT

A Vaikuṇṭhapati név, aminek a jelentése „a lelki világ Ura”, nem különbözik a Vaikuṇṭha névtől. Ajāmila, aki most már megvalósított lélek volt, megértette, hogy a múltban az odaadó szolgálatban végzett lelki tetteknek köszönhetően kapott lehetőséget arra, hogy a halál pillanatában nyomorúságos állapotában Vaikuṇṭhapati szent nevét énekelje.

SB 6.2.32 - SB 6.2.34