HU/SB 7.9.17

Śrīmad-Bhāgavatam - Hetedik Ének - KILENCEDIK FEJEZET: Prahlāda megbékíti imáival az Úr Nṛsiṁhadevát

SB 7.9.16 - SB 7.9.18

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

17. VERS

yasmāt priyāpriya-viyoga-saṁyoga-janma-

śokāgninā sakala-yoniṣu dahyamānaḥ

duḥkhauṣadhaṁ tad api duḥkham atad-dhiyāhaṁ

bhūman bhramāmi vada me tava dāsya-yogam

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yasmāt—ami miatt (amiatt, hogy az anyagi világban él); priya—örömteli; apriya—kellemetlen; viyoga—elválás által; saṁyoga—és találkozás; janma—akinek születése; śoka-agninā—a bánkódás tüze által; sakala-yoniṣu—bármilyen testben; dahyamānaḥ—égve; duḥkha-auṣadham—gyógyír a szenvedéssel teli életre; tat—azt; api—szintén; duḥkham—szenvedést; a-tat-dhiyā—azáltal, hogy a testet fogadja el önvalónak; aham—én; bhūman—ó, hatalmas; bhramāmi—vándorlok (a születés és halál körforgásában); vada—kegyesen tanítsd; me—nekem; tava—Tiéd; dāsya-yogam—a szolgálat tetteit.

FORDÍTÁS

Ó, hatalmas, ó, Legfelsőbb Úr! Amiatt, hogy kellemes és kellemetlen körülményekkel találkozik, majd megválik tőlük, az ember a mennyei vagy a pokoli bolygókon végtelenül szánalmas helyzetbe kerül, mintha a bánat tüzében égne. Noha sok gyógyír van, amely kiszabadíthat a gyötrelmekkel teli életből, ezek az anyagi világban több szenvedést okoznak, mint a gyötrelmek maguk. Ezért azt gondolom, hogy az egyetlen orvosság az, ha Téged szolgálunk. Kegyesen taníts meg erre a szolgálatra!

MAGYARÁZAT

Prahlāda Mahārāja szeretett volna elmélyülni az Úr lótuszlábának szolgálatában. Apja halála után, aki hatalmas anyagi vagyonnal rendelkezett, Prahlāda örökölte volna ezt a gazdagságot, amely az egész világra kiterjedt, ám Prahlāda Mahārāja nem akarta elfogadni, mert akár a mennyei bolygókon, akár a pokolbolygókon él az ember, akár gazdag, akár szegény ember fia, az anyagi feltételek mindenütt jelen vannak, ezért semmilyen élethelyzet nem lehet örömteli. Ha valaki a gyönyörrel teli élet tiszta boldogságára vágyik, az Úr transzcendentális szerető szolgálatát kell végeznie. Az anyagi gazdagság hozhat átmenetileg némi örömöt, ám ezért az ideiglenes boldogságért rendkívül keményen meg kell dolgoznunk. Amikor a szegény ember meggazdagszik, talán jobb helyzetbe kerül, de ahhoz, hogy ide eljusson, tengernyi gyötrelemmel kell szembenéznie. Az igazság az, hogy az anyagi életben akár szenved valaki, akár boldog, helyzete mindkét esetben nyomorúságos. Ha valaki valóban boldog, örömteli életre vágyik, akkor Kṛṣṇa-tudatossá kell válnia, és örökké az Úr transzcendentális szerető szolgálatába kell merülnie. Ez a valódi gyógyír. Az egész világ abban az illúzióban él, hogy az emberek attól lesznek boldogok, hogy anyagi eszközeiket fejlesztik, amelyekkel a feltételekhez kötött élet szenvedéseit akarják megszüntetni. Ez a törekvésük azonban sohasem járhat sikerrel. Az emberiséget arra kell tanítani, hogy transzcendentális szerető szolgálatot végezzen az Úrnak. Ez a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja. Az anyagi feltételek megváltoztatása nem hozza meg a boldogságot, mert az embernek mindenhol nehézségekkel és szenvedéssel kell szembenéznie.

SB 7.9.16 - SB 7.9.18