HU/SB 7.9.35: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ez a vers az önmegvalósítás ''ahaṁ brahmāsmi'' jelmondatát magyarázza meg, ami a māyāvādī filozófia szerint azt jelenti: „Én vagyok a Legfelsőbb Úr.” A Legfelsőbb Úr mindennek az eredeti magja (''janmādy asya yataḥ. ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate''), s így mindenhová, még testünkbe is kiterjed, mert a testünk az anyagi energiából áll, ami az Úr különálló energiája. Meg kell értenünk, hogy mivel a Legfelsőbb Úr szétárad a testünkben, és mivel az egyéni lélek a Legfelsőbb Úr része, így minden Brahman (''sarvaṁ khalv idaṁ brahma''). Erre a megvalósításra az Úr Brahmā azután tett szert, hogy megtisztult, s ez mindenki számára lehetséges. Amikor valaki tökéletesen tudja, mi az ''ahaṁ brahmāsmi'', akkor azt gondolja: „Én a Legfelsőbb Úr része vagyok, testem az Ő anyagi energiájából áll, ezért nincs független létem. Mivel azonban a Legfelsőbb Úr mindenhová kiterjed, mégis különbözik tőlem.” Ez az acintya-bhedābheda-tattva filozófia. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük a földben rejlő illat példáját. A föld illatokat és színeket tartalmaz, de számunkra ezek nem láthatóak. Valójában azonban látjuk, hogy amikor virágok nőnek ki a földből, különböző színekben és illatokkal jelennek meg, melyeket kétségtelenül a földből nyertek, noha a földben mi nem látjuk ezeket. A Legfelsőbb Úr különféle energiái révén ugyanígy kiterjed a testünkben és a lelkünkben, noha nem látjuk Őt. Az okos ember azonban mindenhol látja a Legfelsőbb Urat. ''Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham''. Az Úr az univerzumban és az atomban egyaránt jelen van különféle energiái által. Egy intelligens ember valóban így látja a Legfelsőbb Urat. Brahmā, az első teremtett lény a legintelligensebb élőlénnyé vált tapasyája, lemondása következtében, s így tett szert erre a megvalósításra. Mindent Brahmātól kell megtanulnunk tehát, akit tapasyája tökéletessé tett. | Ez a vers az önmegvalósítás ''ahaṁ brahmāsmi'' jelmondatát magyarázza meg, ami a māyāvādī filozófia szerint azt jelenti: „Én vagyok a Legfelsőbb Úr.” A Legfelsőbb Úr mindennek az eredeti magja (''janmādy asya yataḥ'' ([[HU/SB 1.1.1|SB 1.1.1]]). ''ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate'' ([[HU/BG 10.8|BG 10.8]])), s így mindenhová, még testünkbe is kiterjed, mert a testünk az anyagi energiából áll, ami az Úr különálló energiája. Meg kell értenünk, hogy mivel a Legfelsőbb Úr szétárad a testünkben, és mivel az egyéni lélek a Legfelsőbb Úr része, így minden Brahman (''sarvaṁ khalv idaṁ brahma''). Erre a megvalósításra az Úr Brahmā azután tett szert, hogy megtisztult, s ez mindenki számára lehetséges. Amikor valaki tökéletesen tudja, mi az ''ahaṁ brahmāsmi'', akkor azt gondolja: „Én a Legfelsőbb Úr része vagyok, testem az Ő anyagi energiájából áll, ezért nincs független létem. Mivel azonban a Legfelsőbb Úr mindenhová kiterjed, mégis különbözik tőlem.” Ez az acintya-bhedābheda-tattva filozófia. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük a földben rejlő illat példáját. A föld illatokat és színeket tartalmaz, de számunkra ezek nem láthatóak. Valójában azonban látjuk, hogy amikor virágok nőnek ki a földből, különböző színekben és illatokkal jelennek meg, melyeket kétségtelenül a földből nyertek, noha a földben mi nem látjuk ezeket. A Legfelsőbb Úr különféle energiái révén ugyanígy kiterjed a testünkben és a lelkünkben, noha nem látjuk Őt. Az okos ember azonban mindenhol látja a Legfelsőbb Urat. ''Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham''. Az Úr az univerzumban és az atomban egyaránt jelen van különféle energiái által. Egy intelligens ember valóban így látja a Legfelsőbb Urat. Brahmā, az első teremtett lény a legintelligensebb élőlénnyé vált tapasyája, lemondása következtében, s így tett szert erre a megvalósításra. Mindent Brahmātól kell megtanulnunk tehát, akit tapasyája tökéletessé tett. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 22:50, 6 September 2020
35. VERS
- sa tv ātma-yonir ativismita āśrito ’bjaṁ
- kālena tīvra-tapasā pariśuddha-bhāvaḥ
- tvām ātmanīśa bhuvi gandham ivātisūkṣmaṁ
- bhūtendriyāśayamaye vitataṁ dadarśa
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—ő (az Úr Brahmā); tu—de; ātma-yoniḥ—aki anya nélkül született (közvetlenül az apa, az Úr Viṣṇu nemzette); ati-vismitaḥ—nagyon csodálkozott (nem találva születésének forrását); āśritaḥ—elhelyezkedett; abjam—a lótuszon; kālena—idővel; tīvra-tapasā—szigorú lemondások által; pariśuddha-bhāvaḥ—teljesen megtisztulva; tvām—Te; ātmani—testében és létében; īśa—ó, Uram; bhuvi—a földben; gandham—illat; iva—mint; ati-sūkṣmam—nagyon finom; bhūta-indriya—elemekből és érzékekből álló; āśaya-maye—és ami teli van vágyakkal (az elme); vitatam—kiterjedt; dadarśa—talált.
FORDÍTÁS
Az Úr Brahmā, aki ātma-yoniként híres, mert anya nélkül született, elcsodálkozott. A lótuszvirágnál keresett hát menedéket, s amikor több száz évig végzett szigorú lemondásai után megtisztult, látta, hogy minden ok oka, az Istenség Legfelsőbb Személyisége szétárad a testében és az érzékeiben, ahogyan az illat érzékelhető a földben, noha rendkívül finom elem.
MAGYARÁZAT
Ez a vers az önmegvalósítás ahaṁ brahmāsmi jelmondatát magyarázza meg, ami a māyāvādī filozófia szerint azt jelenti: „Én vagyok a Legfelsőbb Úr.” A Legfelsőbb Úr mindennek az eredeti magja (janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1). ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate (BG 10.8)), s így mindenhová, még testünkbe is kiterjed, mert a testünk az anyagi energiából áll, ami az Úr különálló energiája. Meg kell értenünk, hogy mivel a Legfelsőbb Úr szétárad a testünkben, és mivel az egyéni lélek a Legfelsőbb Úr része, így minden Brahman (sarvaṁ khalv idaṁ brahma). Erre a megvalósításra az Úr Brahmā azután tett szert, hogy megtisztult, s ez mindenki számára lehetséges. Amikor valaki tökéletesen tudja, mi az ahaṁ brahmāsmi, akkor azt gondolja: „Én a Legfelsőbb Úr része vagyok, testem az Ő anyagi energiájából áll, ezért nincs független létem. Mivel azonban a Legfelsőbb Úr mindenhová kiterjed, mégis különbözik tőlem.” Ez az acintya-bhedābheda-tattva filozófia. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük a földben rejlő illat példáját. A föld illatokat és színeket tartalmaz, de számunkra ezek nem láthatóak. Valójában azonban látjuk, hogy amikor virágok nőnek ki a földből, különböző színekben és illatokkal jelennek meg, melyeket kétségtelenül a földből nyertek, noha a földben mi nem látjuk ezeket. A Legfelsőbb Úr különféle energiái révén ugyanígy kiterjed a testünkben és a lelkünkben, noha nem látjuk Őt. Az okos ember azonban mindenhol látja a Legfelsőbb Urat. Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham. Az Úr az univerzumban és az atomban egyaránt jelen van különféle energiái által. Egy intelligens ember valóban így látja a Legfelsőbb Urat. Brahmā, az első teremtett lény a legintelligensebb élőlénnyé vált tapasyája, lemondása következtében, s így tett szert erre a megvalósításra. Mindent Brahmātól kell megtanulnunk tehát, akit tapasyája tökéletessé tett.