HU/BG 5.26: Difference between revisions

(Created page with "B26 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 5|ÖTÖ...")
 
mNo edit summary
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|B26]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 5. fejezet|H26]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 5|ÖTÖDIK FEJEZET: Karma-yoga — cselekvés Kṛṣṇa-tudatban]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.25]] '''[[HU/BG 5.25| BG 5.25]] - [[HU/BG 5.27-28|BG 5.27-28]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.27-28]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 5.25]] '''[[HU/BG 5.25| BG 5.25]] - [[HU/BG 5.27-28|BG 5.27-28]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 5.27-28]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 26. VERS  ====
==== 26. VERS  ====
<div class="devanagari">
:कामक्रोधवियुक्तानां यतीनां यतचेतसाम् ।
:अभितो ब्रह्मनिर्वाणं वर्तते विदितात्मनाम् ॥२६॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
: kāma-krodha-vimuktānāṁ  
:kāma-krodha-vimuktānāṁ  
: yatīnāṁ yata-cetasām
:yatīnāṁ yata-cetasām
: abhito brahma-nirvāṇaṁ  
:abhito brahma-nirvāṇaṁ  
: vartate viditātmanām </div>
:vartate viditātmanām
</div>


==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
kāma – a vágyaktól; krodha – és a dühtől; vimuktānām – felszabadultak számára; yatīnām – a szent emberek számára; yata-cetasām – az elméjükön tökéletesen uralkodók számára; abhitaḥ – hamarosan; brahma-nirvāṇam – a felszabadulás a Legfelsőbben; vartate – megtörténik; vidita-ātmanām – azok számára, akik önmegvalósításra tettek szert.
''kāma'' – a vágyaktól; ''krodha'' – és a dühtől; ''vimuktānām'' – felszabadultak számára; ''yatīnām'' – a szent emberek számára; ''yata-cetasām'' – az elméjükön tökéletesen uralkodók számára; ''abhitaḥ'' – hamarosan; ''brahma-nirvāṇam'' – a felszabadulás a Legfelsőbben; ''vartate'' – megtörténik; ''vidita-ātmanām'' – azok számára, akik önmegvalósításra tettek szert.
</div>
</div>


Line 21: Line 27:


<div class="translation">
<div class="translation">
''' Akik mentesek a haragtól és minden anyagi vágytól, akik megvalósították igazi énjüket, önfegyelmezettek, s állandóan a tökéletességre törekszenek, azok kétségtelenül hamarosan felszabadulnak a Legfelsőbben.'''
'''Akik mentesek a haragtól és minden anyagi vágytól, akik megvalósították igazi énjüket, önfegyelmezettek, s állandóan a tökéletességre törekszenek, azok kétségtelenül hamarosan felszabadulnak a Legfelsőbben.'''
</div>
</div>


Line 27: Line 33:


<div class="purport">
<div class="purport">
A szünet nélkül  felszabadulásra törekvő szent emberek közül a Kṛṣṇa-tudatú a legjobb. A Bhāgavatam (4.22.39) a következőképpen erősíti meg ezt a tényt:
A szünet nélkül  felszabadulásra törekvő szent emberek közül a Kṛṣṇa-tudatú a legjobb. A Bhāgavatam ([[HU/SB 4.22.39|SB 4.22.39]]) a következőképpen erősíti meg ezt a tényt:


: yat-pāda-paṅkaja-palāśa-vilāsa-bhaktyā
:''yat-pāda-paṅkaja-palāśa-vilāsa-bhaktyā
: karmāśayaṁ grathitam udgrathayanti santaḥ
:''karmāśayaṁ grathitam udgrathayanti santaḥ
: tadvan na rikta-matayo yatayo ’pi ruddha-
:''tadvan na rikta-matayo yatayo ’pi ruddha-
: sroto-gaṇās tam araṇaṁ bhaja vāsudevam
:''sroto-gaṇās tam araṇaṁ bhaja vāsudevam


„Törekedj egyedül arra, hogy odaadó szolgálatban imádd Vāsudevát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Még a nagy bölcsek sem képesek olyan sikeresen uralkodni az érzékek ösztönzésein, mint azok, akik transzcendentális gyönyörben élnek az Úr lótuszlábát szolgálva, kitépve a gyümölcsöző tettek utáni vágyak mélyre nyúló gyökereit.”
„Törekedj egyedül arra, hogy odaadó szolgálatban imádd Vāsudevát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Még a nagy bölcsek sem képesek olyan sikeresen uralkodni az érzékek ösztönzésein, mint azok, akik transzcendentális gyönyörben élnek az Úr lótuszlábát szolgálva, kitépve a gyümölcsöző tettek utáni vágyak mélyre nyúló gyökereit.”
Line 38: Line 44:
A feltételekhez kötött lélekben a munka gyümölcsöző eredményeinek élvezetére irányuló vágy olyannyira mélyen gyökerezik, hogy nagy erőfeszítéseik dacára még a kiváló bölcsek is rendkívül nehezen győzik le. Az Úr bhaktája, aki a Kṛṣṇa-tudatban állandóan az odaadó szolgálatnak él, s tökéletes önmegvalósításra tett szert, nagyon hamar felszabadul a Legfelsőbben, s az önmegvalósításban gyökerező teljes tudása révén mindig transzban marad. Az alábbi vers egy hasonlattal él ezzel kapcsolatban:
A feltételekhez kötött lélekben a munka gyümölcsöző eredményeinek élvezetére irányuló vágy olyannyira mélyen gyökerezik, hogy nagy erőfeszítéseik dacára még a kiváló bölcsek is rendkívül nehezen győzik le. Az Úr bhaktája, aki a Kṛṣṇa-tudatban állandóan az odaadó szolgálatnak él, s tökéletes önmegvalósításra tett szert, nagyon hamar felszabadul a Legfelsőbben, s az önmegvalósításban gyökerező teljes tudása révén mindig transzban marad. Az alábbi vers egy hasonlattal él ezzel kapcsolatban:


: darśana-dhyāna-saṁsparśair  
:''darśana-dhyāna-saṁsparśair  
: matsya-kūrma-vihaṅgamāḥ
:''matsya-kūrma-vihaṅgamāḥ
: svāny apatyāni puṣṇanti
:''svāny apatyāni puṣṇanti
: tathāham api padma-ja
:''tathāham api padma-ja


„Nézéssel, meditálással és érintéssel csupán a hal, a teknős és a madár neveli fel ivadékait. Hasonlóan gondoskodom én is gyermekeimről, ó, Padmaja!”
„Nézéssel, meditálással és érintéssel csupán a hal, a teknős és a madár neveli fel ivadékait. Hasonlóan gondoskodom én is gyermekeimről, ó, Padmaja!”

Latest revision as of 11:27, 31 January 2019

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

कामक्रोधवियुक्तानां यतीनां यतचेतसाम् ।
अभितो ब्रह्मनिर्वाणं वर्तते विदितात्मनाम् ॥२६॥
kāma-krodha-vimuktānāṁ
yatīnāṁ yata-cetasām
abhito brahma-nirvāṇaṁ
vartate viditātmanām

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kāma – a vágyaktól; krodha – és a dühtől; vimuktānām – felszabadultak számára; yatīnām – a szent emberek számára; yata-cetasām – az elméjükön tökéletesen uralkodók számára; abhitaḥ – hamarosan; brahma-nirvāṇam – a felszabadulás a Legfelsőbben; vartate – megtörténik; vidita-ātmanām – azok számára, akik önmegvalósításra tettek szert.

FORDÍTÁS

Akik mentesek a haragtól és minden anyagi vágytól, akik megvalósították igazi énjüket, önfegyelmezettek, s állandóan a tökéletességre törekszenek, azok kétségtelenül hamarosan felszabadulnak a Legfelsőbben.

MAGYARÁZAT

A szünet nélkül felszabadulásra törekvő szent emberek közül a Kṛṣṇa-tudatú a legjobb. A Bhāgavatam (SB 4.22.39) a következőképpen erősíti meg ezt a tényt:

yat-pāda-paṅkaja-palāśa-vilāsa-bhaktyā
karmāśayaṁ grathitam udgrathayanti santaḥ
tadvan na rikta-matayo yatayo ’pi ruddha-
sroto-gaṇās tam araṇaṁ bhaja vāsudevam

„Törekedj egyedül arra, hogy odaadó szolgálatban imádd Vāsudevát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Még a nagy bölcsek sem képesek olyan sikeresen uralkodni az érzékek ösztönzésein, mint azok, akik transzcendentális gyönyörben élnek az Úr lótuszlábát szolgálva, kitépve a gyümölcsöző tettek utáni vágyak mélyre nyúló gyökereit.”

A feltételekhez kötött lélekben a munka gyümölcsöző eredményeinek élvezetére irányuló vágy olyannyira mélyen gyökerezik, hogy nagy erőfeszítéseik dacára még a kiváló bölcsek is rendkívül nehezen győzik le. Az Úr bhaktája, aki a Kṛṣṇa-tudatban állandóan az odaadó szolgálatnak él, s tökéletes önmegvalósításra tett szert, nagyon hamar felszabadul a Legfelsőbben, s az önmegvalósításban gyökerező teljes tudása révén mindig transzban marad. Az alábbi vers egy hasonlattal él ezzel kapcsolatban:

darśana-dhyāna-saṁsparśair
matsya-kūrma-vihaṅgamāḥ
svāny apatyāni puṣṇanti
tathāham api padma-ja

„Nézéssel, meditálással és érintéssel csupán a hal, a teknős és a madár neveli fel ivadékait. Hasonlóan gondoskodom én is gyermekeimről, ó, Padmaja!”

A hal úgy neveli fel ivadékait, hogy csupán nézi őket. A teknős ugyanezt meditálással teszi, ugyanis tojásait kint a szárazföldön rejti el, ő maga pedig a vízben meditál rajtuk. A Kṛṣṇa-tudatú ember, noha távol van az Úr hajlékától, eljuthat oda, egyszerűen azáltal, hogy szakadatlanul Rá gondol, azaz a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolja. Ő nem érzi az anyagi lét gyötrelmeit. Ezt az állapotot, amikor az ember szüntelenül a Legfelsőbbe merül, s ezért az anyagi szenvedés távol marad tőle, brahma-nirvāṇának nevezik.