HU/SB 1.14.2: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az Úr Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége ad infinitum, azaz hatalmasabb a leghatalmasabb napnál, amelyet képesek vagyunk felfogni. Az Úr millió és millió napot teremt és semmisít meg egyetlen lélegzetvétele alatt. Az anyagi világban a napot tekintik minden termékenység és minden anyagi energia forrásának, s egyedül a napnak köszönhető az is, hogy életünkhöz minden megvan, ami szükséges. Ezért hát amikor az Úr személyesen itt volt a földön, békénk és gazdagságunk minden feltétele, különösen pedig a vallás és a tudás teljességében jelen volt, az Úr jelenlétének köszönhetően, ahogyan a teljes fény árad szét a ragyogó nap jelenlétében. Yudhiṣṭhira Mahārāja némi zavarra figyelt föl királyságában, és ezért aggódni kezdett Arjuna miatt, aki oly hosszú ideje távol volt már; s nem érkezett hír Dvārakāról sem. Yudhiṣṭhira Mahārāja az Úr Kṛṣṇa eltávozására gyanakodott, másképp nem mutatkozhattak volna a félelmetes ómenek. | Az Úr Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége ad infinitum, azaz hatalmasabb a leghatalmasabb napnál, amelyet képesek vagyunk felfogni. Az Úr millió és millió napot teremt és semmisít meg egyetlen lélegzetvétele alatt. Az anyagi világban a napot tekintik minden termékenység és minden anyagi energia forrásának, s egyedül a napnak köszönhető az is, hogy életünkhöz minden megvan, ami szükséges. Ezért hát, amikor az Úr személyesen itt volt a földön, békénk és gazdagságunk minden feltétele, különösen pedig a vallás és a tudás teljességében jelen volt, az Úr jelenlétének köszönhetően, ahogyan a teljes fény árad szét a ragyogó nap jelenlétében. Yudhiṣṭhira Mahārāja némi zavarra figyelt föl királyságában, és ezért aggódni kezdett Arjuna miatt, aki oly hosszú ideje távol volt már; s nem érkezett hír Dvārakāról sem. Yudhiṣṭhira Mahārāja az Úr Kṛṣṇa eltávozására gyanakodott, másképp nem mutatkozhattak volna a félelmetes ómenek. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 11:37, 1 March 2019
2. VERS
- vyatītāḥ katicin māsās
- tadā nāyāt tato ’rjunaḥ
- dadarśa ghora-rūpāṇi
- nimittāni kurūdvahaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vyatītāḥ—miután eltelt; katicit—néhány; māsāḥ—hónap; tadā—akkor; na āyāt—nem tért vissza; tataḥ—onnan; arjunaḥ—Arjuna; dadarśa—észrevett; ghora—félelmetes; rūpāṇi—jelenségek; nimittāni—különböző okok; kuru-udvahaḥ—Yudhiṣṭhira Mahārāja.
FORDÍTÁS
Teltek a hónapok, és Arjuna nem tért vissza. Yudhiṣṭhira Mahārāja ekkor baljós jelekre lett figyelmes, amelyek már magukban félelmetesek voltak.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége ad infinitum, azaz hatalmasabb a leghatalmasabb napnál, amelyet képesek vagyunk felfogni. Az Úr millió és millió napot teremt és semmisít meg egyetlen lélegzetvétele alatt. Az anyagi világban a napot tekintik minden termékenység és minden anyagi energia forrásának, s egyedül a napnak köszönhető az is, hogy életünkhöz minden megvan, ami szükséges. Ezért hát, amikor az Úr személyesen itt volt a földön, békénk és gazdagságunk minden feltétele, különösen pedig a vallás és a tudás teljességében jelen volt, az Úr jelenlétének köszönhetően, ahogyan a teljes fény árad szét a ragyogó nap jelenlétében. Yudhiṣṭhira Mahārāja némi zavarra figyelt föl királyságában, és ezért aggódni kezdett Arjuna miatt, aki oly hosszú ideje távol volt már; s nem érkezett hír Dvārakāról sem. Yudhiṣṭhira Mahārāja az Úr Kṛṣṇa eltávozására gyanakodott, másképp nem mutatkozhattak volna a félelmetes ómenek.