HU/SB 3.25.7: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
mNo edit summary
 
Line 25: Line 25:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
''devahūtiḥ uvāca''—Devahūti mondta; ''nirviṇṇā''—undorodva; ''nitarām''—nagyon; ''bhūman''—óh, Uram; ''asat''—ideiglenes; ''indriya''—az érzékeknek; ''tarṣaṇāt''—a zaklatástól; ''yena''—ami által; ''sambhāvyamānena''—uralkodó lévén; ''prapannā''—beleestem; ''andham tamaḥ''—a tudatlanság szakadékába; ''prabho''—óh, Uram.
''devahūtiḥ uvāca''—Devahūti mondta; ''nirviṇṇā''—undorodva; ''nitarām''—nagyon; ''bhūman''—ó, Uram; ''asat''—ideiglenes; ''indriya''—az érzékeknek; ''tarṣaṇāt''—a zaklatástól; ''yena''—ami által; ''sambhāvyamānena''—uralkodó lévén; ''prapannā''—beleestem; ''andham tamaḥ''—a tudatlanság szakadékába; ''prabho''—ó, Uram.
</div>
</div>


Line 39: Line 39:


<div class="purport">
<div class="purport">
Az asad-indriya-tarṣaṇāt szónak jelentősége van ebben a versben. Asat mulandót, ideiglenest, az indriya pedig érzékeket jelent. Így asad-indriya-tarṣaṇāt azt jelenti, hogy „az anyagi test ideiglenesen megnyilvánuló érzékei okozta izgatás miatt”. Az anyagi testi létnek különféle szintjein megyünk keresztül    —    néha emberi, néha állati testben    —,    ezért anyagi érzékeink működése is változó. Ideiglenesnek, vagyis asatnak nevezik mindazt, ami változik. Tudnunk kell, hogy ezeken az ideiglenes érzékeken túl ott vannak örök érzékeink, melyeket most az anyagi test fed be. Az örök érzékek, mivel anyag szennyezi be őket, nem működnek megfelelően, s ezért az odaadó szolgálat magában foglalja az érzékek megtisztítását ettől a szennyeződéstől. Amikor a szennyeződés teljesen megszűnik, s érzékeink a vegyítetlen Kṛṣṇa-tudat tisztaságában tudnak cselekedni, akkor elértük a sad-indriya, az érzékek örök tevékenységének állapotát. Az érzékek örök tevékenységét odaadó szolgálatnak, míg ideiglenes működésüket érzékkielégítésnek hívják. Míg az ember bele nem fárad az anyagi érzékkielégítésbe, nincs lehetősége arra, hogy meghallja a transzcendentális üzenetet egy olyan személytől, mint Kapila. Devahūti elmondta, hogy megfáradt. Most, hogy férje elhagyta otthonát, az Úr Kapila tanítását hallgatva könnyebbségre vágyott.
Az asad-indriya-tarṣaṇāt szónak jelentősége van ebben a versben. Asat mulandót, ideiglenest, az indriya pedig érzékeket jelent. Így asad-indriya-tarṣaṇāt azt jelenti, hogy „az anyagi test ideiglenesen megnyilvánuló érzékei okozta nyugtalanság miatt”. Az anyagi testi létnek különféle szintjein megyünk keresztül    —    néha emberi, néha állati testben    —,    ezért anyagi érzékeink működése is változó. Ideiglenesnek, vagyis asatnak nevezik mindazt, ami változik. Tudnunk kell, hogy ezeken az ideiglenes érzékeken túl ott vannak örök érzékeink, melyeket most az anyagi test fed be. Az örök érzékek, mivel anyag szennyezi be őket, nem működnek megfelelően. Ezért az odaadó szolgálat magában foglalja az érzékek megtisztítását ettől a szennyeződéstől. Amikor a szennyeződés teljesen megszűnik, s érzékeink a vegyítetlen Kṛṣṇa-tudat tisztaságában tudnak cselekedni, akkor elértük a sad-indriya, az érzékek örök tevékenységének állapotát. Az érzékek örök tevékenységét odaadó szolgálatnak, míg ideiglenes működésüket érzékkielégítésnek hívják. Míg az ember bele nem fárad az anyagi érzékkielégítésbe, nincs lehetősége arra, hogy meghallja a transzcendentális üzenetet egy olyan személytől, mint Kapila. Devahūti elmondta, hogy megfáradt. Most, hogy férje elhagyta otthonát, az Úr Kapila tanítását hallgatva megkönnyebbülésre vágyott.
</div>
</div>



Latest revision as of 12:10, 15 April 2019


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


7. VERS

devahūtir uvāca
nirviṇṇā nitarāṁ bhūmann
asad-indriya-tarṣaṇāt
yena sambhāvyamānena
prapannāndhaṁ tamaḥ prabho


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

devahūtiḥ uvāca—Devahūti mondta; nirviṇṇā—undorodva; nitarām—nagyon; bhūman—ó, Uram; asat—ideiglenes; indriya—az érzékeknek; tarṣaṇāt—a zaklatástól; yena—ami által; sambhāvyamānena—uralkodó lévén; prapannā—beleestem; andham tamaḥ—a tudatlanság szakadékába; prabho—ó, Uram.


FORDÍTÁS

Devahūti így szólt: Megelégeltem, hogy anyagi érzékeim örökké háborgatnak, mert emiatt, Uram, a tudatlanság szakadékába zuhantam.


MAGYARÁZAT

Az asad-indriya-tarṣaṇāt szónak jelentősége van ebben a versben. Asat mulandót, ideiglenest, az indriya pedig érzékeket jelent. Így asad-indriya-tarṣaṇāt azt jelenti, hogy „az anyagi test ideiglenesen megnyilvánuló érzékei okozta nyugtalanság miatt”. Az anyagi testi létnek különféle szintjein megyünk keresztül    —    néha emberi, néha állati testben    —,    ezért anyagi érzékeink működése is változó. Ideiglenesnek, vagyis asatnak nevezik mindazt, ami változik. Tudnunk kell, hogy ezeken az ideiglenes érzékeken túl ott vannak örök érzékeink, melyeket most az anyagi test fed be. Az örök érzékek, mivel anyag szennyezi be őket, nem működnek megfelelően. Ezért az odaadó szolgálat magában foglalja az érzékek megtisztítását ettől a szennyeződéstől. Amikor a szennyeződés teljesen megszűnik, s érzékeink a vegyítetlen Kṛṣṇa-tudat tisztaságában tudnak cselekedni, akkor elértük a sad-indriya, az érzékek örök tevékenységének állapotát. Az érzékek örök tevékenységét odaadó szolgálatnak, míg ideiglenes működésüket érzékkielégítésnek hívják. Míg az ember bele nem fárad az anyagi érzékkielégítésbe, nincs lehetősége arra, hogy meghallja a transzcendentális üzenetet egy olyan személytől, mint Kapila. Devahūti elmondta, hogy megfáradt. Most, hogy férje elhagyta otthonát, az Úr Kapila tanítását hallgatva megkönnyebbülésre vágyott.