HU/SB 6.2.17

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - MÁSODIK FEJEZET: A viṣṇudūták megmentik Ajāmilát

SB 6.2.16 - SB 6.2.18

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

17. VERS

tais tāny aghāni pūyante

tapo-dāna-vratādibhiḥ

nādharmajaṁ tad-dhṛdayaṁ

tad apīśāṅghri-sevayā

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

taiḥ—azok által; tāni—mindazok; aghāni—bűnös tettek és eredményeik; pūyante—megsemmisülnek; tapaḥ—lemondás; dāna—adományozás; vrata-ādibhiḥ—fogadalmakat téve és más hasonló cselekedetek által; na—nem; adharma-jam—vallástalan tettekből származó; tat—azé; hṛdayam—a szív; tat—az; api—szintén; īśa-aṅghri—az Úr lótuszlábának; sevayā—szolgálatával.

FORDÍTÁS

Az ember semlegesítheti ugyan bűnös életének visszahatásait lemondással, adományozással, fogadalmakkal és más hasonló folyamatokkal, ám ezek a jámbor tettek nem tudják a szívéből kiirtani az anyagi vágyakat. Ha azonban az Istenség Személyisége lótuszlábát szolgálja, azonnal megszabadul minden ilyen szennyeződéstől.

MAGYARÁZAT

Ahogyan a Śrīmad-Bhāgavatam (SB 11.2.42) elmondja, bhaktiḥ pareśānubhavo viraktir anyatra ca: az odaadó szolgálatnak olyan ereje van, hogy aki odaadó szolgálatot végez, azonnal megszabadul minden bűnös vágytól. Az anyagi világban minden vágy bűnös, mert az anyagi vágy érzékkielégítést jelent, ami mindig olyan tettet kíván meg, ami valamilyen mértékben bűnös. A tiszta bhakti azonban anyābhilāṣitā-śūnya, más szóval mentes az anyagi vágyaktól, amelyek a karmából és a jñānából származnak. Aki odaadó szolgálatot végez, annak nincsenek többé anyagi vágyai, ezért túllépett a bűnös életen. Az anyagi vágyaknak teljesen véget kell vetnünk. Ha valaki ezt nem teszi meg, akkor annak ellenére, hogy a lemondások, vezeklések és az adományozás révén ideiglenesen megszabadult a bűntől, szíve tisztátalansága miatt vágyai újra megjelennek. Emiatt bűnösen fog cselekedni, és szenvedés vár rá.

SB 6.2.16 - SB 6.2.18