HU/SB 6.12.21

Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - TIZENKETTEDIK FEJEZET: Vṛtrāsura dicsőséges halála

SB 6.12.20 - SB 6.12.22

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

21. VERS

khalv idaṁ mahad āścaryaṁ

yad rajaḥ-prakṛtes tava

vāsudeve bhagavati

sattvātmani dṛḍhā matiḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

khalu—valójában; idam—ezt; mahat āścaryam—nagy csodát; yat—ami; rajaḥ—a szenvedély kötőerejének hatása alatt álló; prakṛteḥ—akinek a természete; tava—Tiéd; vāsudeve—az Úr Kṛṣṇában; bhagavati—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; sattva-ātmani—aki a tiszta jóságban létezik; dṛḍhā—szilárd; matiḥ—tudat.

FORDÍTÁS

Ó, Vṛtrāsura! A démonokat általában a szenvedély kötőereje vezérli. Milyen csodálatos, hogy bár démon vagy, bhaktaként gondolkozol, s elméd az Istenség Legfelsőbb Személyiségén, Vāsudeván nyugszik, aki mindig a tiszta jóságban létezik!

MAGYARÁZAT

Indra király csodálkozott, hogyan válhatott Vṛtrāsura ilyen kiemelkedő bhaktává. Prahlāda Mahārāját Nārada Muni avatta fel, s így történhetett meg, hogy nagy bhakta lett belőle, annak ellenére, hogy démonok családjában született meg. Vṛtrāsura esetében azonban Indra nem látott ilyen okokat, ezért igazán megdöbbent, hogy Vṛtrāsura olyan nagyszerű bhakta volt, hogy elméjét eltérés nélkül az Úr Kṛṣṇa, Vāsudeva lótuszlábára tudta rögzíteni.

SB 6.12.20 - SB 6.12.22