HU/SB 8.3.14: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 40: | Line 40: | ||
Ezt a verset más szavakkal a következőképpen fogalmazhatjuk meg: „Az érzékek működésének tárgyait valójában Te látod. A Te irányításod nélkül az élőlény egyetlen lépést sem tud tenni. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]]) megerősíti: ''sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca''. Te jelen vagy mindenki szívében, és egyedül Tőled jön az emlékezet és a felejtés. ''Chāyeva yasya bhuvanāni bibharti durgā''. A māyā kezei között vergődő élőlény élvezni akarja ezt az anyagi világot, de ha Te nem vezeted és nem segítesz neki emlékezni, homályos életcélját üldözve nem fejlődhet. A feltételekhez kötött lélek helytelenül egy téves cél felé halad életről életre, s erre a célra Te emlékezteted. Egyik életében egy bizonyos célt kíván elérni, ám amikor egy újabb testbe kerül, mindent elfelejt. Amiatt azonban, hogy élvezni akart valamit a világban, következő életében Te emlékezteted erre, Uram. ''Mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca''. El akar felejteni Téged, ezért kegyesen életről életre lehetőséget adsz neki, hogy szinte örökre megfeledkezzen Rólad. Te vagy tehát a feltételekhez kötött lelkek örök irányítója. Azért tűnik minden valóságosnak, mert Te vagy mindennek az eredeti oka. A végső valóság Te vagy, Uram, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked!” | Ezt a verset más szavakkal a következőképpen fogalmazhatjuk meg: „Az érzékek működésének tárgyait valójában Te látod. A Te irányításod nélkül az élőlény egyetlen lépést sem tud tenni. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 15.15|BG 15.15]]) megerősíti: ''sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca''. Te jelen vagy mindenki szívében, és egyedül Tőled jön az emlékezet és a felejtés. ''Chāyeva yasya bhuvanāni bibharti durgā''. A māyā kezei között vergődő élőlény élvezni akarja ezt az anyagi világot, de ha Te nem vezeted és nem segítesz neki emlékezni, homályos életcélját üldözve nem fejlődhet. A feltételekhez kötött lélek helytelenül egy téves cél felé halad életről életre, s erre a célra Te emlékezteted. Egyik életében egy bizonyos célt kíván elérni, ám amikor egy újabb testbe kerül, mindent elfelejt. Amiatt azonban, hogy élvezni akart valamit a világban, következő életében Te emlékezteted erre, Uram. ''Mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca''. El akar felejteni Téged, ezért kegyesen életről életre lehetőséget adsz neki, hogy szinte örökre megfeledkezzen Rólad. Te vagy tehát a feltételekhez kötött lelkek örök irányítója. Azért tűnik minden valóságosnak, mert Te vagy mindennek az eredeti oka. A végső valóság Te vagy, Uram, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked!” | ||
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a ''sarva-pratyaya-hetave'' szót a következőképpen magyarázza: az eredmény sejteti az okot. Például amiatt, hogy az agyagedény a fazekas munkájának az eredménye, az agyagedény láttán kitalálhatjuk, hogy létezik egy fazekas. Éppen így ez az anyagi világ hasonlít a lelki világra, és minden értelmes ember rájöhet, hogyan működik. Ahogyan a Bhagavad-gītā megmagyarázza, ''mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram''. Az anyagi világ működése azt sugallja, hogy mögötte az Úr áll, s Ő felügyel rá. | Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a ''sarva-pratyaya-hetave'' szót a következőképpen magyarázza: az eredmény sejteti az okot. Például amiatt, hogy az agyagedény a fazekas munkájának az eredménye, az agyagedény láttán kitalálhatjuk, hogy létezik egy fazekas. Éppen így ez az anyagi világ hasonlít a lelki világra, és minden értelmes ember rájöhet, hogyan működik. Ahogyan a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.10|BG 9.10]]) megmagyarázza, ''mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram''. Az anyagi világ működése azt sugallja, hogy mögötte az Úr áll, s Ő felügyel rá. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 08:23, 8 September 2019
14. VERS
- sarvendriya-guṇa-draṣṭre
- sarva-pratyaya-hetave
- asatā cchāyayoktāya
- sad-ābhāsāya te namaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sarva-indriya-guṇa-draṣṭre—az érzékek hajszolta valamennyi érzéktárgy látójának; sarva-pratyaya-hetave—aki a megoldás minden kétségre (és akinek a segítsége nélkül az ember egyetlen kétséget sem oldhat meg és semmire sem képes); asatā—a valótlanság vagy az illúzió megnyilvánulásával; chāyayā—a hasonlóság miatt; uktāya—nevezett; sat—a valóságé; ābhāsāya—a visszatükröződésnek; te—Neked; namaḥ—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom.
FORDÍTÁS
Uram, Te az érzékek valamennyi tárgyát látod, és kegyed nélkül egyetlen kétségre sem találnánk megoldást. Az anyagi világ olyan, akár egy árnyék, amely Hozzád hasonlatos. Valójában az ember azért tekinti valóságosnak az anyagi világot, mert a Te létedet tükrözi halványan.
MAGYARÁZAT
Ezt a verset más szavakkal a következőképpen fogalmazhatjuk meg: „Az érzékek működésének tárgyait valójában Te látod. A Te irányításod nélkül az élőlény egyetlen lépést sem tud tenni. A Bhagavad-gītā (BG 15.15) megerősíti: sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca. Te jelen vagy mindenki szívében, és egyedül Tőled jön az emlékezet és a felejtés. Chāyeva yasya bhuvanāni bibharti durgā. A māyā kezei között vergődő élőlény élvezni akarja ezt az anyagi világot, de ha Te nem vezeted és nem segítesz neki emlékezni, homályos életcélját üldözve nem fejlődhet. A feltételekhez kötött lélek helytelenül egy téves cél felé halad életről életre, s erre a célra Te emlékezteted. Egyik életében egy bizonyos célt kíván elérni, ám amikor egy újabb testbe kerül, mindent elfelejt. Amiatt azonban, hogy élvezni akart valamit a világban, következő életében Te emlékezteted erre, Uram. Mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca. El akar felejteni Téged, ezért kegyesen életről életre lehetőséget adsz neki, hogy szinte örökre megfeledkezzen Rólad. Te vagy tehát a feltételekhez kötött lelkek örök irányítója. Azért tűnik minden valóságosnak, mert Te vagy mindennek az eredeti oka. A végső valóság Te vagy, Uram, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked!”
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a sarva-pratyaya-hetave szót a következőképpen magyarázza: az eredmény sejteti az okot. Például amiatt, hogy az agyagedény a fazekas munkájának az eredménye, az agyagedény láttán kitalálhatjuk, hogy létezik egy fazekas. Éppen így ez az anyagi világ hasonlít a lelki világra, és minden értelmes ember rájöhet, hogyan működik. Ahogyan a Bhagavad-gītā (BG 9.10) megmagyarázza, mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram. Az anyagi világ működése azt sugallja, hogy mögötte az Úr áll, s Ő felügyel rá.