HU/SB 8.3.13
13. VERS
- kṣetra-jñāya namas tubhyaṁ
- sarvādhyakṣāya sākṣiṇe
- puruṣāyātma-mūlāya
- mūla-prakṛtaye namaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṣetra-jñāya—annak, aki mindent tud a külső testről; namaḥ—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom; tubhyam—Neked; sarva—minden; adhyakṣāya—aki felügyelsz, irányítasz; sākṣiṇe—aki a szemtanú vagy, Paramātmā, azaz antaryāmī; puruṣāya—a Legfelsőbb Személy; ātma-mūlāya—aki minden dolog eredeti forrása vagy; mūla-prakṛtaye—a puruṣa-avatārának, a prakṛti és a pradhāna eredetének; namaḥ—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom.
FORDÍTÁS
Könyörgöm hát, hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat Neked, a Felsőléleknek, aki mindenre felügyelsz, s aki minden esemény szemtanúja vagy! Te vagy a Legfelsőbb Személy, az anyagi természet és az anyagi energia összességének eredete, valamint Te vagy az anyagi test tulajdonosa is. Te vagy tehát a legteljesebb, s én tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban (BG 13.3) az Úr azt mondja: kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi sarva-kṣetreṣu bhārata. „Ó, Bharata sarja! Értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként!” Mindannyian azt gondoljuk, hogy „én ez a test vagyok” vagy „ez az én testem”, de nem ez az igazság. Testünket a legfelsőbb tulajdonostól kapjuk. Az élőlény, aki szintén kṣetra-jña, azaz a test ismerője, nem a test egyetlen tulajdonosa: a valódi tulajdonos az Istenség Legfelsőbb Személyisége, aki a legfelsőbb kṣetra-jña. Bérelhetünk például egy házat, és lakhatunk benne, de valójában a főbérlő a tulajdonos. Éppen így kaphatunk egy bizonyos fajta testet, amely lehetőséget nyújt arra, hogy élvezzük az anyagi világot, de a test igazi tulajdonosa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Őt sarvādhyakṣának nevezik, mert az anyagi világban minden az Ő felügyelete alatt működik. Ezt erősíti meg a Bhagavad-gītā (BG 9.10), amikor az Úr azt mondja: mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sacarācaram. „Ó, Kuntī fia! Ez az anyagi természet az Én irányításom alatt működik, létrehozva a mozgó és mozdulatlan lények mindegyikét.” A prakṛtiből, vagyis az anyagi természetből számtalan különféle élőlény jön létre: vízi élőlények, növények, fák, rovarok, madarak, állatok, emberi lények, félistenek stb. A prakṛti az anya, az Istenség Legfelsőbb Személyisége pedig az apa (ahaṁ bīja-pradaḥ pitā (BG 14.4)).
A prakṛti adhat nekünk anyagi testet, de szellemi lelkekként az Istenség Legfelsőbb Személyisége szerves részei vagyunk. Ezt a Bhagavad-gītā (BG 15.7) is megerősíti: mamaivāṁśo jīva-loke jīva-bhūtaḥ sanātanaḥ. Mivel az élőlény Isten szerves része, nem az anyagi világ terméke. Az Urat ez a vers éppen ezért ātma-mūlának, minden dolog eredeti forrásának nevezi. Ő minden lét magja (bījaṁ māṁ sarva-bhūtānām (BG 7.10)). A Bhagavad-gītāban (BG 14.4) az Úr így szól:
- sarva-yoniṣu kaunteya
- mūrtayaḥ sambhavanti yāḥ
- tāsāṁ brahma mahad yonir
- ahaṁ bīja-pradaḥ pitā
„Ó, Kuntī fia! Tudnod kell, hogy az anyagi természetben minden faj születés által jöhet létre, s Én vagyok a magot adó Atya.” A növények, fák, rovarok, vízi állatok, félistenek, vadállatok, madarak és az összes többi élőlény a Legfelsőbb Úr fia vagy szerves része, de mivel mind más és más mentalitással küzdenek, eltérő testeket kaptak (manaḥ ṣaṣṭhānīndriyāṇi prakṛti-sthāni karṣati (BG 15.7)). Így aztán a prakṛti, vagyis az anyagi természet fiai lettek, melyet az Istenség Legfelsőbb Személyisége termékenyít meg. Az anyagi világban minden élőlény küzd a létéért, s az egyetlen megváltás vagy az egyetlen út, hogy megszabaduljunk az evolúció folyamata során a születés és halál körforgásától, a teljes meghódolás. Erre a namaḥ szó utal: „Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked!”