HU/SB 8.6.12: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége ''nirguṇa'', azaz nem találjuk Őt meg az anyagi világban, mégis — ahogy a Bhagavad-gītā kijelenti (''mayā tatam idaṁ sarvam'') — az egész anyagi világot áthatja. Az anyagi világ nem más, mint az Úr anyagi energiájának kiterjedése, s az egész kozmikus megnyilvánulás Rajta nyugszik (''mat-sthāni sarva-bhūtāni''). A Legfelsőbb Urat mégsem találjuk meg itt (''na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ''). Egy bhakta azonban a bhakti-yoga gyakorlásán át láthatja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Általában senki sem kezd hozzá a bhakti-yoga gyakorlásához, ha nem végezte már előző életeiben. Ezenkívül a bhakti-yogát kizárólag a lelki tanítómester és Kṛṣṇa kegyéből lehet elkezdeni. ''Guru-kṛṣṇa-prasāde pāya bhakti-latā-bīja''. Az odaadó szolgálat magját a guru, a lelki tanítómester és Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből kaphatjuk meg. | Az Istenség Legfelsőbb Személyisége ''nirguṇa'', azaz nem találjuk Őt meg az anyagi világban, mégis — ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.4|BG 9.4]]) kijelenti (''mayā tatam idaṁ sarvam'') — az egész anyagi világot áthatja. Az anyagi világ nem más, mint az Úr anyagi energiájának kiterjedése, s az egész kozmikus megnyilvánulás Rajta nyugszik (''mat-sthāni sarva-bhūtāni'' ([[HU/BG 9.4|BG 9.4]])). A Legfelsőbb Urat mégsem találjuk meg itt (''na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ''). Egy bhakta azonban a bhakti-yoga gyakorlásán át láthatja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Általában senki sem kezd hozzá a bhakti-yoga gyakorlásához, ha nem végezte már előző életeiben. Ezenkívül a bhakti-yogát kizárólag a lelki tanítómester és Kṛṣṇa kegyéből lehet elkezdeni. ''Guru-kṛṣṇa-prasāde pāya bhakti-latā-bīja''. Az odaadó szolgálat magját a guru, a lelki tanítómester és Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből kaphatjuk meg. | ||
Egyedül a bhakti-yogát végezve nyerhetjük el az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét és láthatjuk Őt szemtől szemben (''premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti''). Más folyamatokkal, például a karma, a jñāna vagy a yoga folyamatával nem pillanthatjuk meg az Urat. A lelki tanítómester útmutatásai alapján végeznünk kell a bhakti-yogát (''śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam''). Ekkor a bhakta már az anyagi világban megpillanthatja az Urat, noha az Úr láthatatlan. Ezt erősíti meg a Bhagavad-gītā (''bhaktyā mām abhijānāti yāvān yaś cāsmi tattvataḥ'') és a Śrīmad-Bhāgavatam (''bhaktyāham ekayā grāhyaḥ''). Az odaadó szolgálat révén elnyerhetjük az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét, annak ellenére, hogy a materialisták számára Ő láthatatlan és megérthetetlen. | Egyedül a bhakti-yogát végezve nyerhetjük el az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét és láthatjuk Őt szemtől szemben (''premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti''). Más folyamatokkal, például a karma, a jñāna vagy a yoga folyamatával nem pillanthatjuk meg az Urat. A lelki tanítómester útmutatásai alapján végeznünk kell a bhakti-yogát (''śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam'' ([[HU/SB 7.5.23-24|SB 7.5.23]])). Ekkor a bhakta már az anyagi világban megpillanthatja az Urat, noha az Úr láthatatlan. Ezt erősíti meg a Bhagavad-gītā (''bhaktyā mām abhijānāti yāvān yaś cāsmi tattvataḥ'' ([[HU/BG 18.55|BG 18.55]])) és a Śrīmad-Bhāgavatam (''bhaktyāham ekayā grāhyaḥ'' ([[HU/SB 11.14.21|SB 11.14.21]])). Az odaadó szolgálat révén elnyerhetjük az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét, annak ellenére, hogy a materialisták számára Ő láthatatlan és megérthetetlen. | ||
Ez a vers a bhakti-yoga gyakorlását számos anyagi cselekedethez hasonlítja. Csiholással tüzet nyerhetünk a fából, ha felássuk a földet, lesz gabonánk, ha leásunk a mélybe, vízhez juthatunk, ha pedig kifejjük a tehén tőgyét, nektári tejet nyerünk. A tejet olyan nektárhoz hasonlítják, amelyet fogyasztva az ember halhatatlanná válhat. Természetesen nem válhat senki sem halhatatlanná csak attól, hogy tejet iszik, de meghosszabbíthatja az életét. A modern civilizációban az emberek nem tartják fontosnak a tejet, ezért nem élnek túlságosan sokáig. Ebben a korban az emberek élhetnének akár száz évig is, életük hossza azonban megrövidül, mert nem isznak sok tejet. Ez jellemző a Kali-yugára. A Kali-yugában az emberek ahelyett, hogy tejet innának, inkább levágják az állatot, és megeszik a húsát. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Bhagavad-gītāban átadott tanításaiban a ''go-rakṣyát'' javasolja, ami tehénvédelmet jelent. A teheneknek védelmet kell nyújtanunk, tejüket le kell fejnünk és számtalan módon fel kell használnunk. Igyunk sok tejet, mert így meghosszabbíthatjuk az életünket, fejleszthetjük az agyunkat, odaadó szolgálatot végezhetünk, és végül elnyerhetjük az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét. Ahogyan alapvető fontosságú, hogy a földet felásva gabonához és vízhez jussunk, úgy az is elengedhetetlen, hogy megvédelmezzük a teheneket és kifejjük a nektári tejet a tőgyükből. | Ez a vers a bhakti-yoga gyakorlását számos anyagi cselekedethez hasonlítja. Csiholással tüzet nyerhetünk a fából, ha felássuk a földet, lesz gabonánk, ha leásunk a mélybe, vízhez juthatunk, ha pedig kifejjük a tehén tőgyét, nektári tejet nyerünk. A tejet olyan nektárhoz hasonlítják, amelyet fogyasztva az ember halhatatlanná válhat. Természetesen nem válhat senki sem halhatatlanná csak attól, hogy tejet iszik, de meghosszabbíthatja az életét. A modern civilizációban az emberek nem tartják fontosnak a tejet, ezért nem élnek túlságosan sokáig. Ebben a korban az emberek élhetnének akár száz évig is, életük hossza azonban megrövidül, mert nem isznak sok tejet. Ez jellemző a Kali-yugára. A Kali-yugában az emberek ahelyett, hogy tejet innának, inkább levágják az állatot, és megeszik a húsát. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Bhagavad-gītāban átadott tanításaiban a ''go-rakṣyát'' javasolja, ami tehénvédelmet jelent. A teheneknek védelmet kell nyújtanunk, tejüket le kell fejnünk és számtalan módon fel kell használnunk. Igyunk sok tejet, mert így meghosszabbíthatjuk az életünket, fejleszthetjük az agyunkat, odaadó szolgálatot végezhetünk, és végül elnyerhetjük az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét. Ahogyan alapvető fontosságú, hogy a földet felásva gabonához és vízhez jussunk, úgy az is elengedhetetlen, hogy megvédelmezzük a teheneket és kifejjük a nektári tejet a tőgyükből. | ||
E kor emberei a kényelmes élet érdekében vonzódnak az ipari vállalkozásokhoz, ám arra nem törekszenek, hogy odaadó szolgálatot végezzenek, amellyel elérhetnék az élet végső célját, s hazatérhetnének, vissza Istenhez. Sajnos, ahogy az írások mondják, ''na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇuṁ durāśayā ye bahir-artha-māninaḥ''. A lelki műveltséggel nem rendelkező emberek nem tudják, hogy az élet végső célja az, hogy hazatérjünk, vissza Istenhez. Az élet e céljáról megfeledkezve csalódottan és kiábrándultan, erejüket megfeszítve dolgoznak (''moghāśā mogha-karmāṇo mogha-jñānā vicetasaḥ''). Az úgynevezett vaiśyák — az iparosok vagy üzletemberek — hatalmas ipari vállalkozásokba fognak, de nem törődnek a gabonával és a tejjel. Azonban ahogy arra ez a vers utal, ha a vízért leásunk, akkor akár a sivatagban is termeszthetünk gabonát, ha gabonát és zöldségeket termesztünk, védelmet tudunk nyújtani a teheneknek, ha a teheneket védelmezzük, tengernyi tejet kapunk, s ha elegendő tejünk van, ezt gabonával és zöldségekkel kombinálva száz és száz különféle nektári ételt készíthetünk. Boldogan fogyaszthatjuk ezt az ételt, és így elkerülhetjük az ipari vállalkozásokat és a munkanélküliséget. | E kor emberei a kényelmes élet érdekében vonzódnak az ipari vállalkozásokhoz, ám arra nem törekszenek, hogy odaadó szolgálatot végezzenek, amellyel elérhetnék az élet végső célját, s hazatérhetnének, vissza Istenhez. Sajnos, ahogy az írások mondják, ''na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇuṁ durāśayā ye bahir-artha-māninaḥ'' ([[HU/SB 7.5.31|SB 7.5.31]]). A lelki műveltséggel nem rendelkező emberek nem tudják, hogy az élet végső célja az, hogy hazatérjünk, vissza Istenhez. Az élet e céljáról megfeledkezve csalódottan és kiábrándultan, erejüket megfeszítve dolgoznak (''moghāśā mogha-karmāṇo mogha-jñānā vicetasaḥ'' ([[HU/BG 9.12|BG 9.12]])). Az úgynevezett vaiśyák — az iparosok vagy üzletemberek — hatalmas ipari vállalkozásokba fognak, de nem törődnek a gabonával és a tejjel. Azonban ahogy arra ez a vers utal, ha a vízért leásunk, akkor akár a sivatagban is termeszthetünk gabonát, ha gabonát és zöldségeket termesztünk, védelmet tudunk nyújtani a teheneknek, ha a teheneket védelmezzük, tengernyi tejet kapunk, s ha elegendő tejünk van, ezt gabonával és zöldségekkel kombinálva száz és száz különféle nektári ételt készíthetünk. Boldogan fogyaszthatjuk ezt az ételt, és így elkerülhetjük az ipari vállalkozásokat és a munkanélküliséget. | ||
A mezőgazdaság és a tehénvédelem a bűntelen élethez vezet, ami aztán azt eredményezi, hogy az ember vonzódni kezd az odaadó szolgálathoz. A bűnösök nem éreznek vonzalmat az odaadó szolgálathoz. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 7.28|BG 7.28]]) kijelenti: | A mezőgazdaság és a tehénvédelem a bűntelen élethez vezet, ami aztán azt eredményezi, hogy az ember vonzódni kezd az odaadó szolgálathoz. A bűnösök nem éreznek vonzalmat az odaadó szolgálathoz. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 7.28|BG 7.28]]) kijelenti: | ||
| Line 53: | Line 53: | ||
:''bhajante māṁ dṛḍha-vratāḥ'' | :''bhajante māṁ dṛḍha-vratāḥ'' | ||
„Akik jámboran cselekedtek ebben és előző életeikben, s akiknek bűnös tetteik teljesen kipusztultak, azok megszabadulnak az illúzió ellentétpárjaitól, és nagy elszántsággal szolgálnak Engem.” Ebben a Kali-korban az emberek nagy része bűnös, rövid életű, szerencsétlen és zavarodott (''mandāḥ sumanda-matayo manda-bhāgyā hy upadrutāḥ''). Nekik Caitanya Mahāprabhu a következőt javasolta: | „Akik jámboran cselekedtek ebben és előző életeikben, s akiknek bűnös tetteik teljesen kipusztultak, azok megszabadulnak az illúzió ellentétpárjaitól, és nagy elszántsággal szolgálnak Engem.” Ebben a Kali-korban az emberek nagy része bűnös, rövid életű, szerencsétlen és zavarodott (''mandāḥ sumanda-matayo manda-bhāgyā hy upadrutāḥ'' ([[HU/SB 1.1.10|SB 1.1.10]])). Nekik Caitanya Mahāprabhu a következőt javasolta: | ||
:''harer nāma harer nāma'' | :''harer nāma harer nāma'' | ||
Latest revision as of 08:35, 15 September 2019
12. VERS
- yathāgnim edhasy amṛtaṁ ca goṣu
- bhuvy annam ambūdyamane ca vṛttim
- yogair manuṣyā adhiyanti hi tvāṁ
- guṇeṣu buddhyā kavayo vadanti
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yathā—mint; agnim—tűz; edhasi—a fában; amṛtam—tej, ami olyan, mint a nektár; ca—és; goṣu—tehenektől; bhuvi—a földön; annam—gabona; ambu—víz; udyamane—a vállalkozásban; ca—szintén; vṛttim—megélhetés; yogaiḥ—a bhakti-yoga gyakorlásával; manuṣyāḥ—az emberi lények; adhiyanti—elérnek; hi—valóban; tvām—Téged; guṇeṣu—a természet anyagi kötőerőiben; buddhyā—értelem által; kavayaḥ—nagy személyiségek; vadanti—mondják.
FORDÍTÁS
Ahogyan tűzhöz juthatunk a fából, tejhez a tehén tőgyéből, gabonához és vízhez a földből, jóléthez az ipari vállalkozásokból, úgy a bhakti-yoga gyakorlásával már ebben az anyagi világban elnyerhetjük kegyedet, azaz értelmünkkel megközelíthetünk Téged. A jámbor emberek mind megerősítik ezt.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége nirguṇa, azaz nem találjuk Őt meg az anyagi világban, mégis — ahogy a Bhagavad-gītā (BG 9.4) kijelenti (mayā tatam idaṁ sarvam) — az egész anyagi világot áthatja. Az anyagi világ nem más, mint az Úr anyagi energiájának kiterjedése, s az egész kozmikus megnyilvánulás Rajta nyugszik (mat-sthāni sarva-bhūtāni (BG 9.4)). A Legfelsőbb Urat mégsem találjuk meg itt (na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ). Egy bhakta azonban a bhakti-yoga gyakorlásán át láthatja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Általában senki sem kezd hozzá a bhakti-yoga gyakorlásához, ha nem végezte már előző életeiben. Ezenkívül a bhakti-yogát kizárólag a lelki tanítómester és Kṛṣṇa kegyéből lehet elkezdeni. Guru-kṛṣṇa-prasāde pāya bhakti-latā-bīja. Az odaadó szolgálat magját a guru, a lelki tanítómester és Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből kaphatjuk meg.
Egyedül a bhakti-yogát végezve nyerhetjük el az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét és láthatjuk Őt szemtől szemben (premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti). Más folyamatokkal, például a karma, a jñāna vagy a yoga folyamatával nem pillanthatjuk meg az Urat. A lelki tanítómester útmutatásai alapján végeznünk kell a bhakti-yogát (śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam (SB 7.5.23)). Ekkor a bhakta már az anyagi világban megpillanthatja az Urat, noha az Úr láthatatlan. Ezt erősíti meg a Bhagavad-gītā (bhaktyā mām abhijānāti yāvān yaś cāsmi tattvataḥ (BG 18.55)) és a Śrīmad-Bhāgavatam (bhaktyāham ekayā grāhyaḥ (SB 11.14.21)). Az odaadó szolgálat révén elnyerhetjük az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét, annak ellenére, hogy a materialisták számára Ő láthatatlan és megérthetetlen.
Ez a vers a bhakti-yoga gyakorlását számos anyagi cselekedethez hasonlítja. Csiholással tüzet nyerhetünk a fából, ha felássuk a földet, lesz gabonánk, ha leásunk a mélybe, vízhez juthatunk, ha pedig kifejjük a tehén tőgyét, nektári tejet nyerünk. A tejet olyan nektárhoz hasonlítják, amelyet fogyasztva az ember halhatatlanná válhat. Természetesen nem válhat senki sem halhatatlanná csak attól, hogy tejet iszik, de meghosszabbíthatja az életét. A modern civilizációban az emberek nem tartják fontosnak a tejet, ezért nem élnek túlságosan sokáig. Ebben a korban az emberek élhetnének akár száz évig is, életük hossza azonban megrövidül, mert nem isznak sok tejet. Ez jellemző a Kali-yugára. A Kali-yugában az emberek ahelyett, hogy tejet innának, inkább levágják az állatot, és megeszik a húsát. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Bhagavad-gītāban átadott tanításaiban a go-rakṣyát javasolja, ami tehénvédelmet jelent. A teheneknek védelmet kell nyújtanunk, tejüket le kell fejnünk és számtalan módon fel kell használnunk. Igyunk sok tejet, mert így meghosszabbíthatjuk az életünket, fejleszthetjük az agyunkat, odaadó szolgálatot végezhetünk, és végül elnyerhetjük az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyét. Ahogyan alapvető fontosságú, hogy a földet felásva gabonához és vízhez jussunk, úgy az is elengedhetetlen, hogy megvédelmezzük a teheneket és kifejjük a nektári tejet a tőgyükből.
E kor emberei a kényelmes élet érdekében vonzódnak az ipari vállalkozásokhoz, ám arra nem törekszenek, hogy odaadó szolgálatot végezzenek, amellyel elérhetnék az élet végső célját, s hazatérhetnének, vissza Istenhez. Sajnos, ahogy az írások mondják, na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇuṁ durāśayā ye bahir-artha-māninaḥ (SB 7.5.31). A lelki műveltséggel nem rendelkező emberek nem tudják, hogy az élet végső célja az, hogy hazatérjünk, vissza Istenhez. Az élet e céljáról megfeledkezve csalódottan és kiábrándultan, erejüket megfeszítve dolgoznak (moghāśā mogha-karmāṇo mogha-jñānā vicetasaḥ (BG 9.12)). Az úgynevezett vaiśyák — az iparosok vagy üzletemberek — hatalmas ipari vállalkozásokba fognak, de nem törődnek a gabonával és a tejjel. Azonban ahogy arra ez a vers utal, ha a vízért leásunk, akkor akár a sivatagban is termeszthetünk gabonát, ha gabonát és zöldségeket termesztünk, védelmet tudunk nyújtani a teheneknek, ha a teheneket védelmezzük, tengernyi tejet kapunk, s ha elegendő tejünk van, ezt gabonával és zöldségekkel kombinálva száz és száz különféle nektári ételt készíthetünk. Boldogan fogyaszthatjuk ezt az ételt, és így elkerülhetjük az ipari vállalkozásokat és a munkanélküliséget.
A mezőgazdaság és a tehénvédelem a bűntelen élethez vezet, ami aztán azt eredményezi, hogy az ember vonzódni kezd az odaadó szolgálathoz. A bűnösök nem éreznek vonzalmat az odaadó szolgálathoz. Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 7.28) kijelenti:
- yeṣāṁ tv anta-gataṁ pāpaṁ
- janānāṁ puṇya-karmaṇām
- te dvandva-moha-nirmuktā
- bhajante māṁ dṛḍha-vratāḥ
„Akik jámboran cselekedtek ebben és előző életeikben, s akiknek bűnös tetteik teljesen kipusztultak, azok megszabadulnak az illúzió ellentétpárjaitól, és nagy elszántsággal szolgálnak Engem.” Ebben a Kali-korban az emberek nagy része bűnös, rövid életű, szerencsétlen és zavarodott (mandāḥ sumanda-matayo manda-bhāgyā hy upadrutāḥ (SB 1.1.10)). Nekik Caitanya Mahāprabhu a következőt javasolta:
- harer nāma harer nāma
- harer nāmaiva kevalam
- kalau nāsty eva nāsty eva
- nāsty eva gatir anyathā
„A nézeteltérések és a képmutatás e korszakában az Úr szent nevének éneklése az egyetlen lehetőség a felszabadulásra. Nincs más út, nincs más út, nincs más út.”