HU/BG 2.60: Difference between revisions
(Created page with "B60 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 2|MÁSO...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 2. fejezet|H60]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 2|MÁSODIK FEJEZET: A Bhagavad-gītā tartalmának összefoglalása | ||
]]'''</div> | ]]''' | ||
</div> | |||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.59]] '''[[HU/BG 2.59| BG 2.59]] - [[HU/BG 2.61|BG 2.61]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.61]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 2.59]] '''[[HU/BG 2.59| BG 2.59]] - [[HU/BG 2.61|BG 2.61]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 2.61]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 60. VERS ==== | ==== 60. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:यततो ह्यपि कौन्तेय पुरुषस्य विपश्चितः । | |||
:इन्द्रियाणि प्रमाथीनि हरन्ति प्रसभं मनः ॥६०॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
: yatato hy api kaunteya | :yatato hy api kaunteya | ||
: puruṣasya vipaścitaḥ | :puruṣasya vipaścitaḥ | ||
:indriyāṇi pramāthīni | :indriyāṇi pramāthīni | ||
: haranti prasabhaṁ manaḥ | :haranti prasabhaṁ manaḥ | ||
</div> | </div> | ||
| Line 17: | Line 23: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
yatataḥ – törekvése közben; hi – bizony; api – ellenére; kaunteya – ó, Kuntī fia; puruṣasya – az embernek; vipaścitaḥ – megkülönböztető képességgel rendelkezőnek; indriyāṇi – az érzékszervei; pramāthīni – izgatott; haranti – dobálják; prasabham – erőnek erejével; manaḥ – az elmét. | ''yatataḥ'' – törekvése közben; ''hi'' – bizony; ''api'' – ellenére; ''kaunteya'' – ó, Kuntī fia; ''puruṣasya'' – az embernek; ''vipaścitaḥ'' – megkülönböztető képességgel rendelkezőnek; ''indriyāṇi'' – az érzékszervei; ''pramāthīni'' – izgatott; ''haranti'' – dobálják; ''prasabham'' – erőnek erejével; ''manaḥ'' – az elmét. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 23: | Line 29: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
''' Ó, Arjuna, az érzékek olyan erősek és fékezhetetlenek, hogy még a rajtuk uralkodni próbáló, józan ítélőképességű ember elméjét is erőnek erejével elragadják. ''' | '''Ó, Arjuna, az érzékek olyan erősek és fékezhetetlenek, hogy még a rajtuk uralkodni próbáló, józan ítélőképességű ember elméjét is erőnek erejével elragadják. ''' | ||
</div> | </div> | ||
| Line 31: | Line 37: | ||
Sok művelt bölcs, filozófus és transzcendentalista próbálkozik érzékszervei legyőzésével, minden igyekezetük ellenére azonban néha még a legkiválóbbak is áldozatul esnek az anyagi érzéki élvezetnek, az izgatott elmének köszönhetően. Viśvāmitra, a nagy bölcs és tökéletes yogī szigorú vezeklésekkel és a yoga gyakorlásával törekedett az érzékek feletti uralomra, de Menakā még őt is elcsábította, s rávette a nemi élvezetre. Természetesen sok hasonló példa akad erre a világtörténelemben. Az elmét és az érzékszerveket kordában tartani rendkívül nehéz, ha az ember nem teljesen Kṛṣṇa-tudatú. Az ilyen anyagi cselekedetektől nem lehet addig elállni, míg elménket nem merítjük el Kṛṣṇában. Erre Śrī Yāmunācārya, a nagy szent és bhakta mutatott gyakorlati példát, aki azt mondta: | Sok művelt bölcs, filozófus és transzcendentalista próbálkozik érzékszervei legyőzésével, minden igyekezetük ellenére azonban néha még a legkiválóbbak is áldozatul esnek az anyagi érzéki élvezetnek, az izgatott elmének köszönhetően. Viśvāmitra, a nagy bölcs és tökéletes yogī szigorú vezeklésekkel és a yoga gyakorlásával törekedett az érzékek feletti uralomra, de Menakā még őt is elcsábította, s rávette a nemi élvezetre. Természetesen sok hasonló példa akad erre a világtörténelemben. Az elmét és az érzékszerveket kordában tartani rendkívül nehéz, ha az ember nem teljesen Kṛṣṇa-tudatú. Az ilyen anyagi cselekedetektől nem lehet addig elállni, míg elménket nem merítjük el Kṛṣṇában. Erre Śrī Yāmunācārya, a nagy szent és bhakta mutatott gyakorlati példát, aki azt mondta: | ||
:yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde | :''yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde | ||
: nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt | :''nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt | ||
:tad-avadhi bata nāri-saṅgame smaryamāne | :''tad-avadhi bata nāri-saṅgame smaryamāne | ||
: bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca | :''bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca | ||
„Mióta elmémet az Úr Kṛṣṇa lótuszlábának szolgálatába állítottam, s egy örökké megújuló transzcendentális íz élvezetében van részem, ha a nemi élvezet jut az eszembe, csak elfordítom az arcom, s köpök egyet.” | „Mióta elmémet az Úr Kṛṣṇa lótuszlábának szolgálatába állítottam, s egy örökké megújuló transzcendentális íz élvezetében van részem, ha a nemi élvezet jut az eszembe, csak elfordítom az arcom, s köpök egyet.” | ||
A Kṛṣṇa-tudat olyan transzcendentálisan csodálatos dolog, hogy hatására az anyagi élvezet minden külön törekvés nélkül íztelenné válik, ahogyan az éhes embernek is elűzi az éhségét, ha elegendő mennyiségű tápláló ételt kap. Ambarīṣa Mahārāja szintén képes volt arra, hogy legyőzze a nagy yogīt, Durvāsā Munit, mert elméjét teljesen a Kṛṣṇa-tudat töltötte be (sa vai manaḥ krṣṇa-padāravindayor vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane). | |||
A Kṛṣṇa-tudat olyan transzcendentálisan csodálatos dolog, hogy hatására az anyagi élvezet minden külön törekvés nélkül íztelenné válik, ahogyan az éhes embernek is elűzi az éhségét, ha elegendő mennyiségű tápláló ételt kap. Ambarīṣa Mahārāja szintén képes volt arra, hogy legyőzze a nagy yogīt, Durvāsā Munit, mert elméjét teljesen a Kṛṣṇa-tudat töltötte be ([[HU/SB 9.4.18-20|SB 9.4.18]]: ''sa vai manaḥ krṣṇa-padāravindayor vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane''). | |||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 10:40, 3 March 2019
60. VERS
- यततो ह्यपि कौन्तेय पुरुषस्य विपश्चितः ।
- इन्द्रियाणि प्रमाथीनि हरन्ति प्रसभं मनः ॥६०॥
- yatato hy api kaunteya
- puruṣasya vipaścitaḥ
- indriyāṇi pramāthīni
- haranti prasabhaṁ manaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yatataḥ – törekvése közben; hi – bizony; api – ellenére; kaunteya – ó, Kuntī fia; puruṣasya – az embernek; vipaścitaḥ – megkülönböztető képességgel rendelkezőnek; indriyāṇi – az érzékszervei; pramāthīni – izgatott; haranti – dobálják; prasabham – erőnek erejével; manaḥ – az elmét.
FORDÍTÁS
Ó, Arjuna, az érzékek olyan erősek és fékezhetetlenek, hogy még a rajtuk uralkodni próbáló, józan ítélőképességű ember elméjét is erőnek erejével elragadják.
MAGYARÁZAT
Sok művelt bölcs, filozófus és transzcendentalista próbálkozik érzékszervei legyőzésével, minden igyekezetük ellenére azonban néha még a legkiválóbbak is áldozatul esnek az anyagi érzéki élvezetnek, az izgatott elmének köszönhetően. Viśvāmitra, a nagy bölcs és tökéletes yogī szigorú vezeklésekkel és a yoga gyakorlásával törekedett az érzékek feletti uralomra, de Menakā még őt is elcsábította, s rávette a nemi élvezetre. Természetesen sok hasonló példa akad erre a világtörténelemben. Az elmét és az érzékszerveket kordában tartani rendkívül nehéz, ha az ember nem teljesen Kṛṣṇa-tudatú. Az ilyen anyagi cselekedetektől nem lehet addig elállni, míg elménket nem merítjük el Kṛṣṇában. Erre Śrī Yāmunācārya, a nagy szent és bhakta mutatott gyakorlati példát, aki azt mondta:
- yad-avadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-pādāravinde
- nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
- tad-avadhi bata nāri-saṅgame smaryamāne
- bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
„Mióta elmémet az Úr Kṛṣṇa lótuszlábának szolgálatába állítottam, s egy örökké megújuló transzcendentális íz élvezetében van részem, ha a nemi élvezet jut az eszembe, csak elfordítom az arcom, s köpök egyet.”
A Kṛṣṇa-tudat olyan transzcendentálisan csodálatos dolog, hogy hatására az anyagi élvezet minden külön törekvés nélkül íztelenné válik, ahogyan az éhes embernek is elűzi az éhségét, ha elegendő mennyiségű tápláló ételt kap. Ambarīṣa Mahārāja szintén képes volt arra, hogy legyőzze a nagy yogīt, Durvāsā Munit, mert elméjét teljesen a Kṛṣṇa-tudat töltötte be (SB 9.4.18: sa vai manaḥ krṣṇa-padāravindayor vacāṁsi vaikuṇṭha-guṇānuvarṇane).