HU/SB 1.5.35: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az általános és elterjedt nézet az, hogy a szentírások utasításainak jegyében végzett gyümölcsöző munka által az ember tökéletesen képessé válik arra, hogy transzcendentális tudásra tegyen szert a lelki megvalósítás érdekében. Egyesek úgy tartják, hogy a bhakti-yoga a karma egyik formája, valójában azonban a bhakti-yoga fölötte áll mind a karmának, mind a jñānának. A bhakti-yoga független a jñānától és a karmától; a jñāna és a karma viszont függ a bhakti-yogától. Ez a kriyā-yoga vagy karma-yoga — ahogy azt Śrī Nārada javasolja Vyāsának — különösképpen ajánlott, mert alapelve az, hogy elégedetté tegyük az Urat. Az Úr nem akarja, hogy fiai, az élőlények szenvedjenek az élet háromféle gyötrelmétől. Arra vágyik, hogy mind visszatérjenek Hozzá és Vele éljenek, de ahhoz, hogy visszatérhessünk Istenhez, meg kell magunkat tisztítanunk az anyagi fertőzésektől. Ezért ha valaki annak érdekében végez munkát, hogy elégedetté tegye az Urat, fokozatosan megszabadul az anyagi vonzódástól. Ez a megtisztulás a lelki tudás elérését jelenti. A tudás tehát olyan karmától, azaz munkától függ, amit az Úr kedvéért végzünk. Más tudás, amelyből hiányzik a bhakti-yoga — ami nem más, mint hogy elégedetté tesszük az Urat —, nem vezet vissza Isten birodalmába, ami azt jelenti, hogy még felszabadulást sem kínál, ahogyan azt korábban már elmagyaráztuk a naiṣkarmyam apy acyuta-bhāva-varjitam vers kapcsán. A végkövetkeztetés az, hogy az Úr tiszta szolgálatában — különösen transzcendentális dicsőségének hallgatásában és annak ismétlésében — elmélyedt bhakta isteni kegyből egyszerre lelkileg is megvilágosodik, amint azt a Bhagavad-gītā is megerősíti. | Az általános és elterjedt nézet az, hogy a szentírások utasításainak jegyében végzett gyümölcsöző munka által az ember tökéletesen képessé válik arra, hogy transzcendentális tudásra tegyen szert a lelki megvalósítás érdekében. Egyesek úgy tartják, hogy a bhakti-yoga a karma egyik formája, valójában azonban a bhakti-yoga fölötte áll mind a karmának, mind a jñānának. A bhakti-yoga független a jñānától és a karmától; a jñāna és a karma viszont függ a bhakti-yogától. Ez a kriyā-yoga vagy karma-yoga — ahogy azt Śrī Nārada javasolja Vyāsának — különösképpen ajánlott, mert alapelve az, hogy elégedetté tegyük az Urat. Az Úr nem akarja, hogy fiai, az élőlények szenvedjenek az élet háromféle gyötrelmétől. Arra vágyik, hogy mind visszatérjenek Hozzá és Vele éljenek, de ahhoz, hogy visszatérhessünk Istenhez, meg kell magunkat tisztítanunk az anyagi fertőzésektől. Ezért ha valaki annak érdekében végez munkát, hogy elégedetté tegye az Urat, fokozatosan megszabadul az anyagi vonzódástól. Ez a megtisztulás a lelki tudás elérését jelenti. A tudás tehát olyan karmától, azaz munkától függ, amit az Úr kedvéért végzünk. Más tudás, amelyből hiányzik a bhakti-yoga — ami nem más, mint hogy elégedetté tesszük az Urat —, nem vezet vissza Isten birodalmába, ami azt jelenti, hogy még felszabadulást sem kínál, ahogyan azt korábban már elmagyaráztuk a ''naiṣkarmyam apy acyuta-bhāva-varjitam'' ([[HU/SB 1.5.12|SB 1.5.12]]) vers kapcsán. A végkövetkeztetés az, hogy az Úr tiszta szolgálatában — különösen transzcendentális dicsőségének hallgatásában és annak ismétlésében — elmélyedt bhakta isteni kegyből egyszerre lelkileg is megvilágosodik, amint azt a Bhagavad-gītā is megerősíti. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 13:49, 27 February 2019
35. VERS
- yad atra kriyate karma
- bhagavat-paritoṣaṇam
- jñānaṁ yat tad adhīnaṁ hi
- bhakti-yoga-samanvitam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat—bármi; atra—ebben az életben vagy ebben a világban; kriyate—elvégez; karma—tett; bhagavat—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; paritoṣaṇam—elégedettségére; jñānam—tudás; yat tat—amit úgy neveznek; adhīnam—független; hi—minden bizonnyal; bhakti-yoga—odaadó; samanvitam—a bhakti-yogához kapcsolódik.
FORDÍTÁS
Bármilyen munkát is végez az ember ebben az életében az Úr missziójának beteljesítése érdekében, azt bhakti-yogának, az Úr transzcendentális szerető szolgálatának nevezik, s amit tudásnak hívnak, az természetes velejárója mindennek.
MAGYARÁZAT
Az általános és elterjedt nézet az, hogy a szentírások utasításainak jegyében végzett gyümölcsöző munka által az ember tökéletesen képessé válik arra, hogy transzcendentális tudásra tegyen szert a lelki megvalósítás érdekében. Egyesek úgy tartják, hogy a bhakti-yoga a karma egyik formája, valójában azonban a bhakti-yoga fölötte áll mind a karmának, mind a jñānának. A bhakti-yoga független a jñānától és a karmától; a jñāna és a karma viszont függ a bhakti-yogától. Ez a kriyā-yoga vagy karma-yoga — ahogy azt Śrī Nārada javasolja Vyāsának — különösképpen ajánlott, mert alapelve az, hogy elégedetté tegyük az Urat. Az Úr nem akarja, hogy fiai, az élőlények szenvedjenek az élet háromféle gyötrelmétől. Arra vágyik, hogy mind visszatérjenek Hozzá és Vele éljenek, de ahhoz, hogy visszatérhessünk Istenhez, meg kell magunkat tisztítanunk az anyagi fertőzésektől. Ezért ha valaki annak érdekében végez munkát, hogy elégedetté tegye az Urat, fokozatosan megszabadul az anyagi vonzódástól. Ez a megtisztulás a lelki tudás elérését jelenti. A tudás tehát olyan karmától, azaz munkától függ, amit az Úr kedvéért végzünk. Más tudás, amelyből hiányzik a bhakti-yoga — ami nem más, mint hogy elégedetté tesszük az Urat —, nem vezet vissza Isten birodalmába, ami azt jelenti, hogy még felszabadulást sem kínál, ahogyan azt korábban már elmagyaráztuk a naiṣkarmyam apy acyuta-bhāva-varjitam (SB 1.5.12) vers kapcsán. A végkövetkeztetés az, hogy az Úr tiszta szolgálatában — különösen transzcendentális dicsőségének hallgatásában és annak ismétlésében — elmélyedt bhakta isteni kegyből egyszerre lelkileg is megvilágosodik, amint azt a Bhagavad-gītā is megerősíti.