HU/SB 3.20.53: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 24: | Line 24: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
''tebhyaḥ''—nekik; ''ca''—és; ''ekaikaśaḥ''—mindegyiknek; ''svasya''—sajátjának; ''dehasya''—test; ''aṁśam''—rész; ''adāt''—adott; ''ajaḥ''—a megszületetlen Brahmā; ''yat''—ami; ''tat''—az; ''samādhi''—mély meditáció; ''yoga''—az elme rögzítése; ''ṛddhi''—természetfölötti erő; ''tapaḥ''—önmegtartóztatás; ''vidyā''—tudás; ''virakti''—lemondás; ''mat''—birtokolva | ''tebhyaḥ''—nekik; ''ca''—és; ''ekaikaśaḥ''—mindegyiknek; ''svasya''—sajátjának; ''dehasya''—test; ''aṁśam''—rész; ''adāt''—adott; ''ajaḥ''—a megszületetlen Brahmā; ''yat''—ami; ''tat''—az; ''samādhi''—mély meditáció; ''yoga''—az elme rögzítése; ''ṛddhi''—természetfölötti erő; ''tapaḥ''—önmegtartóztatás; ''vidyā''—tudás; ''virakti''—lemondás; ''mat''—birtokolva. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Ebben a versben a viraktimat szó azt jelenti, hogy „lemondás jellemezte”. A materialisták nem juthatnak el a lelki megvalósításig. Azok számára, akik ragaszkodnak az érzéki élvezethez, a lelki megvalósítás elérhetetlen. A Bhagavad-gītā kijelenti, hogy akik túlságosan vágynak az anyagi tulajdonra és az anyagi élvezetre, azok nem juthatnak el a yoga-samādhiig, azaz nem tudnak elmerülni a Kṛṣṇa-tudatban. Az a fennen hirdetett felfogás, mely szerint az ember élvezheti az anyagi életet, s ugyanakkor lelkileg is fejlődhet, egyszerűen csak csalás. A lemondásnak négy elve van: el kell kerülni | Ebben a versben a viraktimat szó azt jelenti, hogy „lemondás jellemezte”. A materialisták nem juthatnak el a lelki megvalósításig. Azok számára, akik ragaszkodnak az érzéki élvezethez, a lelki megvalósítás elérhetetlen. A Bhagavad-gītā kijelenti, hogy akik túlságosan vágynak az anyagi tulajdonra és az anyagi élvezetre, azok nem juthatnak el a yoga-samādhiig, azaz nem tudnak elmerülni a Kṛṣṇa-tudatban. Az a fennen hirdetett felfogás, mely szerint az ember élvezheti az anyagi életet, s ugyanakkor lelkileg is fejlődhet, egyszerűen csak csalás. A lemondásnak négy elve van: el kell kerülni | ||
#a tiltott szexuális életet, | |||
#a húsevést, | |||
#az önmérgezést és | |||
#a szerencsejátékot. | |||
Ezt a négy elvet nevezik tapasyának, önmegtartóztatásnak. Az önmegvalósítás folyamata nem más, mint hogy elménket Kṛṣṇa-tudatban a Legfelsőbbe merítjük. | |||
Latest revision as of 12:57, 6 April 2019
53. VERS
- tebhyaś caikaikaśaḥ svasya
- dehasyāṁśam adād ajaḥ
- yat tat samādhi-yogarddhi-
- tapo-vidyā-viraktimat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tebhyaḥ—nekik; ca—és; ekaikaśaḥ—mindegyiknek; svasya—sajátjának; dehasya—test; aṁśam—rész; adāt—adott; ajaḥ—a megszületetlen Brahmā; yat—ami; tat—az; samādhi—mély meditáció; yoga—az elme rögzítése; ṛddhi—természetfölötti erő; tapaḥ—önmegtartóztatás; vidyā—tudás; virakti—lemondás; mat—birtokolva.
FORDÍTÁS
Az univerzum születetlen teremtője minden fiának adott egy részt saját testéből, amelyet mély meditáció, az elme rögzítése, természetfeletti hatalom, önmegtartóztatás, imádat és lemondás jellemzett.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben a viraktimat szó azt jelenti, hogy „lemondás jellemezte”. A materialisták nem juthatnak el a lelki megvalósításig. Azok számára, akik ragaszkodnak az érzéki élvezethez, a lelki megvalósítás elérhetetlen. A Bhagavad-gītā kijelenti, hogy akik túlságosan vágynak az anyagi tulajdonra és az anyagi élvezetre, azok nem juthatnak el a yoga-samādhiig, azaz nem tudnak elmerülni a Kṛṣṇa-tudatban. Az a fennen hirdetett felfogás, mely szerint az ember élvezheti az anyagi életet, s ugyanakkor lelkileg is fejlődhet, egyszerűen csak csalás. A lemondásnak négy elve van: el kell kerülni
- a tiltott szexuális életet,
- a húsevést,
- az önmérgezést és
- a szerencsejátékot.
Ezt a négy elvet nevezik tapasyának, önmegtartóztatásnak. Az önmegvalósítás folyamata nem más, mint hogy elménket Kṛṣṇa-tudatban a Legfelsőbbe merítjük.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Harmadik Énekének huszadik fejezetéhez, melynek címe: „Maitreya és Vidura beszélgetése”.