HU/SB 4.9.67: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
(No difference)
|
Latest revision as of 19:05, 6 September 2020
67. VERS
- ātmānaṁ ca pravayasam
- ākalayya viśāmpatiḥ
- vanaṁ viraktaḥ prātiṣṭhad
- vimṛśann ātmano gatim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ātmānam—ő maga; ca—szintén; pravayasam—előrehaladott korú; ākalayya—tekintetbe véve; viśāmpatiḥ—Uttānapāda király; vanam—az erdőbe; viraktaḥ—megvált; prātiṣṭhat—távozott; vimṛśan—gondolva rá; ātmanaḥ—az önvalónak; gatim—felszabadulás.
FORDÍTÁS
Hajlott korára s a lelki önvaló érdekére gondolva Uttānapāda király megvált a világ ügyektől, s az erdőbe vonult.
MAGYARÁZAT
Ez jellemző egy rājarṣira. Uttānapāda király nagyon gazdag volt, a világ uralkodója, s ezek a ragaszkodások kétségtelenül nagyon erős köteléket jelentettek. Napjainkban a politikusok nem olyan hatalmasak, mint amilyenek hajdanán Uttānapāda Mahārāja és a hozzá hasonló királyok voltak, de mivel néhány napra politikai hatalomra tesznek szert, annyira ragaszkodni kezdenek rangjukhoz, hogy csupán akkor vonulnak vissza, ha a kegyetlen halál eltávolítja őket posztjukról, vagy az ellentétes politikai pártból valaki megöli őket. Mi magunk is tapasztaljuk, hogy manapság Indiában a politikusok nem mondanak le addig, míg meg nem halnak. Régen azonban ez nem így volt, s ezt Uttānapāda király viselkedése is bizonyítja: miután nagyszerű fiát, Dhruva Mahārāját a trónra ültette, azonnal elhagyta otthonát és palotáját. Ezer és ezer példa van arra, hogy a királyok, amikor elérkezett az ideje, lemondtak a királyságról, s az erdőbe vonultak, hogy ott lemondást végezzenek. A lemondás az emberi életben a legfontosabb feladat. Dhruva Mahārājához hasonlóan, aki gyerekkorában lépett a lemondás útjára, Uttānapāda Mahārāja is az erdőbe vonult a lemondás érdekében, amikor megöregedett. Manapság azonban lehetetlen, hogy az ember hátat fordítson az otthonának, és az erdőbe vonuljon vezekelni. Legyen azonban bármilyen korú valaki, ha a Kṛṣṇa-tudatú mozgalomnál keres menedéket, és követi azokat az egyszerű lemondásokat, amelyek szerint nem szabad házasságon kívüli nemi életet élni, nem szabad alkoholt és kábítószereket fogyasztani, tilos a szerencsejáték és a húsevés, valamint rendszeresen énekli a Hare Kṛṣṇa mantrát (tizenhat kört), akkor ezzel a célravezető folyamattal könnyen kiszabadulhat ebből az anyagi világból.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Negyedik Énekének kilencedik fejezetéhez, melynek címe: „Dhruva Mahārāja hazatér”.