HU/SB 4.28.40

Śrīmad-Bhāgavatam - Negyedik Ének - HUSZONNYOLCADIK FEJEZET: Purañjana nőként születik meg

SB 4.28.39 - SB 4.28.41

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

40. VERS

sa vyāpakatayātmānaṁ

vyatiriktatayātmani

vidvān svapna ivāmarśa-

sākṣiṇaṁ virarāma ha

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—Malayadhvaja király; vyāpakatayā—mindent átható lévén; ātmānam—a Felsőlélek; vyatiriktatayā—megkülönböztetéssel; ātmani—saját önvalójában; vidvān—tökéletesen képzett; svapne—egy álomban; iva—mint; amarśa—megfontolásnak; sākṣiṇam—a tanú; virarāma—közömbössé vált; ha—minden bizonnyal.

FORDÍTÁS

Malayadhvaja király tökéletes tudásra tett szert azáltal, hogy képes volt megkülönböztetni a Felsőlelket az egyéni lélektől. Az egyéni lélek helyhez kötött, míg a Felsőlélek mindent átható. Tökéletes tudással rendelkezett arról, hogy az anyagi test nem a lélek, de a lélek az anyagi test tanúja.

MAGYARÁZAT

A feltételekhez kötött lélek gyakran kudarcot vall, amikor megpróbálja megérteni a különbséget az anyagi test, a Felsőlélek és az egyéni lélek között. Kétféle māyāvādī filozófus van: a buddhista filozófia követője és Śaṅkara filozófiájának követője. Buddha követői nem ismerik fel, hogy bármi is létezik a testen túl, Śaṅkara követői pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a Paramātmānak, a Felsőléleknek nincs külön léte. A śaṅkariták meg vannak róla győződve, hogy végső soron az egyéni lélek azonos a Paramātmāval. A vaiṣṇava filozófus azonban, aki tökéletes tudással rendelkezik, tudja, hogy a test a külső energiából áll, és hogy a Felsőlélek, a Paramātmā, az Istenség Legfelsőbb Személyisége az egyéni lélek mellett van, és különbözik tőle. Ahogy az Úr Kṛṣṇa mondja a Bhagavad-gītāban (BG 13.3):

kṣetrajñaṁ cāpi māṁ viddhi

sarva-kṣetreṣu bhārata

kṣetra-kṣetrajñayor jñānaṁ

yat taj jñānaṁ mataṁ mama

„Ó, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni ezt a testet és annak ismerőjét. Ez az Én véleményem.”

A testet tartják a mezőnek, az egyéni lelket pedig a cselekvőnek a mezőn. De van valaki más is ott, akit Felsőlélekként ismernek, aki csupán tanú az egyéni lélek mellett. Az egyéni lélek cselekszik, és élvezi a test gyümölcseit, míg a Felsőlélek pusztán szemtanúja az egyéni lélek tetteinek, ám nem élvezi azok gyümölcseit. A Felsőlélek a cselekvés minden mezején jelen van, míg az egyéni lélek kizárólag egyetlen, helyhez kötött testében tartózkodik. Malayadhvaja király eljutott a tudásnak e tökéletességéig, és képes volt különbséget tenni a lélek és a Felsőlélek, valamint a lélek és az anyagi test között.

SB 4.28.39 - SB 4.28.41