HU/SB 8.22.5

Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - HUSZONKETTEDIK FEJEZET: Bali Mahārāja felajánlja az életét

SB 8.22.4 - SB 8.22.6-7

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

5. VERS

tvaṁ nūnam asurāṇāṁ naḥ

parokṣaḥ paramo guruḥ

yo no ’neka-madāndhānāṁ

vibhraṁśaṁ cakṣur ādiśat

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tvam—Te, Uram; nūnam—valóban; asurāṇām—a démonoké; naḥ—ahogyan vagyunk; parokṣaḥ—közvetett; paramaḥ—a legfelsőbb; guruḥ—lelki tanítómester; yaḥ—Te; naḥ—miénk; aneka—sok; mada-andhānām—az anyagi gazdagságtól elvakítva; vibhraṁśam—álltekintélyünket megsemmisítve; cakṣuḥ—a tudás szeme; ādiśat—adtál.

FORDÍTÁS

Közvetve a legnagyobb jóakarónk vagy nekünk, démonoknak, ezért a legjobbat teszed velünk, amikor az ellenségünk szerepében jelensz meg. A hozzánk hasonló démonok örökké alaptalan tekintélyre vágynak, így aztán azzal, hogy megbüntetsz bennünket, szemet adsz nekünk, mellyel láthatjuk a helyes utat.

MAGYARÁZAT

Bali Mahārāja úgy gondolta, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége jobb barátja a démonoknak, mint a félisteneknek. Az anyagi világban minél inkább meggazdagszik valaki, annál érzéketlenebb lesz a lelki élet iránt. A félistenek anyagi javak reményében lesznek az Úr hívei, ám annak ellenére, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége látszólag nem áll a démonok oldalán, mindig jóakarójukként cselekszik, mert megfosztja őket álltekintéllyel járó helyzetüktől. Az alaptalan tekintélyérzet mindenkit tévútra vezet, ezért a Legfelsőbb Úr különleges kegyéből megfosztja őket rangjuktól, ami az alaptalan tekintélyérzetet okozza.

SB 8.22.4 - SB 8.22.6-7