HU/SB 8.22.25

Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - HUSZONKETTEDIK FEJEZET: Bali Mahārāja felajánlja az életét

SB 8.22.24 - SB 8.22.26

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

25. VERS

yadā kadācij jīvātmā

saṁsaran nija-karmabhiḥ

nānā-yoniṣv anīśo ’yaṁ

pauruṣīṁ gatim āvrajet

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yadā—amikor; kadācit—néha; jīva-ātmā—az élőlény; saṁsaran—a születés és halál körforgásában keringve; nija-karmabhiḥ—saját gyümölcsöző cselekedetei miatt; nānā-yoniṣu—a különféle fajokban; anīśaḥ—nem független (teljes mértékben az anyagi természet irányítása alatt áll); ayam—ez az élőlény; pauruṣīm gatim—az emberi lény helyzetét; āvrajet—el akarja érni.

FORDÍTÁS

Miközben az élőlény, aki a legkevésbé sem független, saját gyümölcsöző tetteinek köszönhetően újra és újra a születés és halál körforgásában kering a különböző fajokban, emberi lénnyé válhat, ha szerencsés. Ez az emberi születés nagyon ritka.

MAGYARÁZAT

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége teljesen független, így aztán nem minden esetben igaz, hogy ha egy élőlény elveszíti minden vagyonát, az a Legfelsőbb Úr kegye. Az Úr úgy cselekszik, ahogy akar. Ha akarja, elveszi az ember gazdagságát, ha nem akarja, nem veszi el. Számtalan létforma létezik, s az Úr a körülményeknek megfelelően mindenkivel úgy bánik, ahogyan akar. Általánosságban azonban meg kell értenünk, hogy az emberi életforma nagy felelősséggel jár.

puruṣaḥ prakṛti-stho hi

bhuṅkte prakṛti-jān guṇān

kāraṇaṁ guṇa-saṅgo ’sya

sad-asad-yoni-janmasu

„Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban.” (BG 13.22) Miután ily módon keringett a sok-sok életformán keresztül a születés és halál körforgásában, az élőlény lehetőséget kap az emberi életre. Éppen ezért minden emberi lénynek, különösen annak, aki egy civilizált nemzethez vagy kultúrához tartozik, rendkívül kötelességtudónak kell lennie cselekedeteiben. Nem szabad megkockáztatnia, hogy a következő életében degradálódjon. Mivel új testbe kerülünk (tathā dehāntara-prāptir), nagyon óvatosnak kell lennünk. A Kṛṣṇa-tudat célja az, hogy felismerjük, mire kell valójában használnunk az életünket. Az ostoba élőlény kijelenti, hogy nem áll semmilyen irányítás alatt, a valóságban azonban nem szabad. Teljes mértékben az anyagi természet irányítása alatt áll, s ezért nagyon óvatosnak és felelősségtudónak kell lennie tetteiben az élete során.

SB 8.22.24 - SB 8.22.26