HU/SB 9.19.4: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A nőkhöz fűződő vonzalom az anyagi gyarapodás, a háztartás és megannyi más dolog hajtóereje, s e dolgok célja az anyagi világbeli kényelmes élet. Fáradságos munka volt felásni a földet, hogy a nőstény kecske kiszabadulhasson, de a kecskebak vállalta ezt a munkát, mielőtt megkapta a nőstény kecskét. ''Aho gṛha-kṣetra-sutāpta-vittair janasya moho ’yam ahaṁ mameti''. A férfi és a nő kapcsolata biztosítja a hajtóerőt ahhoz, hogy szép lakást, nagy jövedelmet, gyerekeket és barátokat szerezzenek. Így bonyolódik bele az ember az anyagi világba. | A nőkhöz fűződő vonzalom az anyagi gyarapodás, a háztartás és megannyi más dolog hajtóereje, s e dolgok célja az anyagi világbeli kényelmes élet. Fáradságos munka volt felásni a földet, hogy a nőstény kecske kiszabadulhasson, de a kecskebak vállalta ezt a munkát, mielőtt megkapta a nőstény kecskét. ''Aho gṛha-kṣetra-sutāpta-vittair janasya moho ’yam ahaṁ mameti'' ([[HU/SB 5.5.8|SB 5.5.8]]). A férfi és a nő kapcsolata biztosítja a hajtóerőt ahhoz, hogy szép lakást, nagy jövedelmet, gyerekeket és barátokat szerezzenek. Így bonyolódik bele az ember az anyagi világba. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 00:00, 7 September 2020
4. VERS
- tasyā uddharaṇopāyaṁ
- bastaḥ kāmī vicintayan
- vyadhatta tīrtham uddhṛtya
- viṣāṇāgreṇa rodhasī
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tasyāḥ—a nőstény kecskének; uddharaṇa-upāyam—kiszabadításának módját (a kútból); bastaḥ—a kecskebak; kāmī—kéjes vágyakkal; vicintayan—tervezve; vyadhatta—végrehajtotta; tīrtham—egy mód kikerülni; uddhṛtya—ásva a földet; viṣāṇa-agreṇa—a szarvak csúcsával; rodhasī—a kút szélén.
FORDÍTÁS
A kéjes kecskebak kieszelte, hogyan mentse ki a nőstény kecskét a kútból, majd szarva hegyével felásta a földet a kút szélén, s így a nőstény kecske könnyűszerrel ki tudott mászni.
MAGYARÁZAT
A nőkhöz fűződő vonzalom az anyagi gyarapodás, a háztartás és megannyi más dolog hajtóereje, s e dolgok célja az anyagi világbeli kényelmes élet. Fáradságos munka volt felásni a földet, hogy a nőstény kecske kiszabadulhasson, de a kecskebak vállalta ezt a munkát, mielőtt megkapta a nőstény kecskét. Aho gṛha-kṣetra-sutāpta-vittair janasya moho ’yam ahaṁ mameti (SB 5.5.8). A férfi és a nő kapcsolata biztosítja a hajtóerőt ahhoz, hogy szép lakást, nagy jövedelmet, gyerekeket és barátokat szerezzenek. Így bonyolódik bele az ember az anyagi világba.