HU/SB 9.19.5-6
5-6. VERSEK
- sottīrya kūpāt suśroṇī
- tam eva cakame kila
- tayā vṛtaṁ samudvīkṣya
- bahvyo ’jāḥ kānta-kāminīḥ
- pīvānaṁ śmaśrulaṁ preṣṭhaṁ
- mīḍhvāṁsaṁ yābha-kovidam
- sa eko ’javṛṣas tāsāṁ
- bahvīnāṁ rati-vardhanaḥ
- reme kāma-graha-grasta
- ātmānaṁ nāvabudhyata
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sā—a nőstény kecske; uttīrya—kikerülve; kūpāt—a kútból; su-śroṇī—nagyon szép csípőjű; tam—a kecskebaknak; eva—valójában; cakame—arra vágyott, hogy megkapja férjeként; kila—valójában; tayā—általa; vṛtam—elfogadott; samudvīkṣya—látva; bahvyaḥ—sok másik; ajāḥ—nőstény kecskék; kānta-kāminīḥ—arra vágytak, hogy megkapják a kecskebakot férjükként; pīvānam—nagyon erős és daliás; śmaśrulam—szép a bajsza és a szakálla; preṣṭham—első osztályú; mīḍhvāṁsam—ügyes a párzásban; yābha-kovidam—jártas a nemi kapcsolat művészetében; saḥ—az a kecskebak; ekaḥ—egyedül; aja-vṛṣaḥ—a kecskék hőse; tāsām—az összes nőstény kecskéé; bahvīnām—nagy szám; rati-vardhanaḥ—növelni tudta a kéjes vágyat; reme—élvezte; kāma-graha-grastaḥ—a kéjes vágyak szelleme megszállta; ātmānam—saját magát; na—nem; avabudhyata—meg tudta érteni.
FORDÍTÁS
Amikor a nőstény kecske, akinek a csípője nagyon szép volt, kimászott a kútból, s megpillantotta a délceg kecskebakot, szerette volna őt választani férjének. Így is tett. Ezek után sok másik nőstény kecske is vágyott arra, hogy elfogadja őt férjéül, mert szép teste, bajusza és szakálla volt, valamint ügyes volt a párzásban, és jól értett a nemi kapcsolat művészetéhez. Ezért ahogyan azon az emberen, akit szellem száll meg, az őrültség jelei mutatkoznak, a legkiválóbb kecskebak, aki vonzódott a nőstény kecskékhez, az érzéki élvezet tetteibe merült, és természetszerűen megfeledkezett róla, hogy igazi dolga az önmegvalósítás.
MAGYARÁZAT
A materialisták kétségtelenül nagyon vonzódnak a szexuális kapcsolathoz. Yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham (SB 7.9.45). Noha az ember azért lesz gṛhastha, vagyis házas, hogy teljes szívéből élvezze a nemi életet, sohasem lesz elégedett. Az ilyen kéjes materialista olyan, mint egy kecske, mert azt mondják, hogy mielőtt levágják őket, a lemészárlásra szánt kecskék még élvezni akarják a párzást, ha lehetőséget kapnak rá. Az emberi lények célja azonban az önmegvalósítás kell legyen.
- tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ
- śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam
- (SB 5.5.1)
Az emberi élet célja az, hogy megvalósítsuk az önvalót, a lelket a testben (dehino ’smin yathā dehe (BG 2.13)). Egy materialista gazember nem tudja, hogy ő nem a test, hanem a lélek a testben. Meg kell azonban értenünk valódi helyzetünket, és szert kell tennünk arra a tudásra, amelynek a segítségével kiszabadulhatunk a test börtönéből. Ugyanúgy, ahogyan a szellem járta, szerencsétlen ember őrült módjára cselekszik, a kéj szellemétől kísértett materialista megfeledkezik valódi feladatáról, hogy testi felfogásban élve az úgynevezett boldogságot élvezhesse.