HU/SB 9.19.15: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Prabodhānanda Sarasvatī azt mondta, ''viśvaṁ pūrṇa-sukhāyate'': amikor valaki az Úr Caitanya kegyéből Kṛṣṇa-tudatossá válik, számára az egész világ boldognak látszik, és semmi után sem vágyakozik többé. A brahma-bhūta szinten, azaz a lelki megvalósítás szintjén nincs bánat és nincs anyagi sóvárgás (''na śocati na kāṅkṣati''). Amíg valaki az anyagi világban él, a tettek és visszahatások nem szűnnek meg, de ha nincsenek rá hatással az ilyen anyagi tettek és visszahatások, akkor úgy kell tekintenünk rá, hogy nem fenyegeti az a veszély, hogy áldozatul esik az anyagi vágyaknak. Ez a vers leírja azoknak a jellemzőit, akiknek elegük lett a kéjes vágyakból. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura elmagyarázza, hogy amikor valaki még az ellenségére sem irigy, és senkitől sem vár el megbecsülést, hanem még az ellenségének is jót akar, akkor paramahaṁsának kell tekinteni, olyan embernek, aki már teljesen legyőzte az érzékkielégítésre irányuló kéjes vágyakat. | Prabodhānanda Sarasvatī azt mondta, ''viśvaṁ pūrṇa-sukhāyate'': amikor valaki az Úr Caitanya kegyéből Kṛṣṇa-tudatossá válik, számára az egész világ boldognak látszik, és semmi után sem vágyakozik többé. A ''brahma-bhūta'' ([[HU/SB 4.30.20|SB 4.30.20]]) szinten, azaz a lelki megvalósítás szintjén nincs bánat és nincs anyagi sóvárgás (''na śocati na kāṅkṣati'' ([[HU/BG 18.54|BG 18.54]])). Amíg valaki az anyagi világban él, a tettek és visszahatások nem szűnnek meg, de ha nincsenek rá hatással az ilyen anyagi tettek és visszahatások, akkor úgy kell tekintenünk rá, hogy nem fenyegeti az a veszély, hogy áldozatul esik az anyagi vágyaknak. Ez a vers leírja azoknak a jellemzőit, akiknek elegük lett a kéjes vágyakból. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura elmagyarázza, hogy amikor valaki még az ellenségére sem irigy, és senkitől sem vár el megbecsülést, hanem még az ellenségének is jót akar, akkor paramahaṁsának kell tekinteni, olyan embernek, aki már teljesen legyőzte az érzékkielégítésre irányuló kéjes vágyakat. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 23:57, 6 September 2020
15. VERS
- yadā na kurute bhāvaṁ
- sarva-bhūteṣv amaṅgalam
- sama-dṛṣṭes tadā puṁsaḥ
- sarvāḥ sukhamayā diśaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadā—amikor; na—nem; kurute—tesz; bhāvam—a ragaszkodás vagy az irigység másféle hangulata; sarva-bhūteṣu—minden élőlénynek; amaṅgalam—kedvezőtlen; sama-dṛṣṭeḥ—amiatt, hogy kiegyensúlyozott; tadā—akkor; puṁsaḥ—az emberé; sarvāḥ—mind; sukha-mayāḥ—boldog állapotban; diśaḥ—irányok.
FORDÍTÁS
Aki nem irigy, és nem akar rosszat senkinek sem, az kiegyensúlyozott. Az ilyen ember számára minden égtáj boldognak tűnik.
MAGYARÁZAT
Prabodhānanda Sarasvatī azt mondta, viśvaṁ pūrṇa-sukhāyate: amikor valaki az Úr Caitanya kegyéből Kṛṣṇa-tudatossá válik, számára az egész világ boldognak látszik, és semmi után sem vágyakozik többé. A brahma-bhūta (SB 4.30.20) szinten, azaz a lelki megvalósítás szintjén nincs bánat és nincs anyagi sóvárgás (na śocati na kāṅkṣati (BG 18.54)). Amíg valaki az anyagi világban él, a tettek és visszahatások nem szűnnek meg, de ha nincsenek rá hatással az ilyen anyagi tettek és visszahatások, akkor úgy kell tekintenünk rá, hogy nem fenyegeti az a veszély, hogy áldozatul esik az anyagi vágyaknak. Ez a vers leírja azoknak a jellemzőit, akiknek elegük lett a kéjes vágyakból. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura elmagyarázza, hogy amikor valaki még az ellenségére sem irigy, és senkitől sem vár el megbecsülést, hanem még az ellenségének is jót akar, akkor paramahaṁsának kell tekinteni, olyan embernek, aki már teljesen legyőzte az érzékkielégítésre irányuló kéjes vágyakat.