HU/SB 10.4.45: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 45: | Line 45: | ||
:''dhīras tatra na muhyati'' | :''dhīras tatra na muhyati'' | ||
„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” A szenvedéllyel és tudatlansággal teli, felelőtlen emberek ostobán olyan dolgokat tesznek, melyeket nem lenne szabad tenniük (''nūnaṁ pramattaḥ kurute vikarma''). Mindenkinek tudnia kell azonban, milyen eredménnyel járnak a felelőtlen tettek, ahogyan a következő vers elmagyarázza. | „Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” A szenvedéllyel és tudatlansággal teli, felelőtlen emberek ostobán olyan dolgokat tesznek, melyeket nem lenne szabad tenniük (''nūnaṁ pramattaḥ kurute vikarma'' ([[HU/SB 5.5.4|SB 5.5.4]])). Mindenkinek tudnia kell azonban, milyen eredménnyel járnak a felelőtlen tettek, ahogyan a következő vers elmagyarázza. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 00:59, 7 September 2020
45. VERS
- te vai rajaḥ-prakṛtayas
- tamasā mūḍha-cetasaḥ
- satāṁ vidveṣam ācerur
- ārād āgata-mṛtyavaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
te—az összes démonikus miniszter; vai—valójában; rajaḥ-prakṛtayaḥ—a szenvedély kötőerejével feltöltve; tamasā—a tudatlanság kötőerejével elárasztva; mūḍha-cetasaḥ—ostobák; satām—a szenteknek; vidveṣam—az üldöztetését; āceruḥ—végrehajtották; ārāt āgata-mṛtya-vaḥ—a fenyegető halál már legyőzte őket.
FORDÍTÁS
A szenvedéllyel és tudatlansággal feltöltött asurák, akik nem tudták, hogy mi a jó és mi a rossz számukra, valamint akikre a fenyegető halál várt, üldözni kezdték a szenteket.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā (BG 2.13) kijelenti:
- dehino ’smin yathā dehe
- kaumāraṁ yauvanaṁ jarā
- tathā dehāntara-prāptir
- dhīras tatra na muhyati
„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” A szenvedéllyel és tudatlansággal teli, felelőtlen emberek ostobán olyan dolgokat tesznek, melyeket nem lenne szabad tenniük (nūnaṁ pramattaḥ kurute vikarma (SB 5.5.4)). Mindenkinek tudnia kell azonban, milyen eredménnyel járnak a felelőtlen tettek, ahogyan a következő vers elmagyarázza.