HU/SB 4.28.47

Śrīmad-Bhāgavatam - Negyedik Ének - HUSZONNYOLCADIK FEJEZET: Purañjana nőként születik meg

SB 4.28.46 - SB 4.28.48

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

47. VERS

ātmānaṁ śocatī dīnam

abandhuṁ viklavāśrubhiḥ

stanāv āsicya vipine

susvaraṁ praruroda sā

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ātmānam—maga miatt; śocatī—bánkódva; dīnam—boldogtalan; abandhum—barátok nélkül; viklava—összetört szívvel; aśrubhiḥ—könnyekkel; stanau—kebleit; āsicya—áztatva; vipine—az erdőben; susvaram—hangosan; praruroda—sírva fakadt; sā—ő.

FORDÍTÁS

Vidarbha leánya egyedül, özvegyen maradt az erdőben, és gyászolni kezdett. Könnyei, melyek kebleit áztatták, szünet nélkül hullottak, és keservesen zokogott.

MAGYARÁZAT

A királynő jelképesen a király tanítványa. Amikor a lelki tanítómester halandó teste meghal, a tanítványnak éppen úgy kell sírnia, ahogy a királynő sír, amikor a király elhagyja a testét. A lelki tanítómester és a tanítvány azonban sohasem válnak el, mert a lelki tanítómester mindaddig a tanítvánnyal marad, amíg a tanítvány szigorúan követi az utasításait. Ezt nevezik vāṇī társulásnak (vāṇī azt jelenti: szavak), míg a fizikai jelenlétet vapuḥnak hívják. Amíg a lelki tanítómester fizikailag jelen van, a tanítványnak szolgálnia kell lelki tanítómestere fizikai testét, amikor pedig többé már nem létezik fizikailag, a tanítványnak az utasításait kell szolgálnia.

SB 4.28.46 - SB 4.28.48