HU/Prabhupada 0706 - Az igazi test belül van: Difference between revisions

(Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 0706 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1975 Category:HU-Quotes -...")
 
(Vanibot #0023: VideoLocalizer - changed YouTube player to show hard-coded subtitles version)
 
Line 6: Line 6:
[[Category:HU-Quotes - in India]]
[[Category:HU-Quotes - in India]]
[[Category:HU-Quotes - in India, Bombay]]
[[Category:HU-Quotes - in India, Bombay]]
[[Category:Megszabadulni a materializmustól - videók]]
[[Category:Lélekvándorlás - videók]]
[[Category:Félrevezetett civilizáció - videók]]
[[Category:Fontos, hogy érdeklődj! - videók]]
[[Category:Cselekedj megfelelő tudatban! - videók]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0705 - A Bhagavad-gítában találjuk az Istenről szóló tudományok legkiválóbbját|0705|HU/Prabhupada 0707 - Akik nem lelkesednek, lusták, ők nem fejlődnek a spirituális életükben|0707}}
<!-- END NAVIGATION BAR -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
<div class="center">
Line 15: Line 23:


<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|xI7DRRcKtFY|Az igazi test belül van<br/>- Prabhupāda 0706}}
{{youtube_right|RB5740qOfEo|Az igazi test belül van<br/>- Prabhupāda 0706}}
<!-- END VIDEO LINK -->
<!-- END VIDEO LINK -->


<!-- BEGIN AUDIO LINK (from English page -->
<!-- BEGIN AUDIO LINK (from English page -->
<mp3player>File:750106SB-BOMBAY_clip1.mp3</mp3player>
<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/750106SB-BOMBAY_clip1.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->
<!-- END AUDIO LINK -->


Line 27: Line 35:


<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT (from DotSub) -->
<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT (from DotSub) -->
Tehát az a törekvés, hogyan szabaduljunk fel ebből az anyagi létezésből, és jussunk a spirituális szintre. Erre kellene törekedni az emberi létformában. A macskák és a kutyák nem rendelkeznek ilyen fejlett tudattal. Ők nem tudnak erre törekedni. Megelégednek az anyagi testtel és az anyagi érzékekkel. De ember testben lehetőség nyílik arra, hogy megértsük, ezek az érzékek, a test ebben a fizikai formájában hamis, vagy átmeneti, hamis abban az értelemben, hogy - ez nem az eredeti testünk. Az eredeti test ebben az anyagi testben van. Az a spirituális test. Asmin dehe dehinaḥ. Dehino 'smin, tathā dehāntara-prāptiḥ ([[Vanisource:BG 2.13|BG 2.13]]), asmin dehinaḥ. Valójában a spirituális test az igazi test, és ezt fedi az anyagi test. Ezt többféleképpen megmagyarázza a Bhagavad-gītā. Vāsāṁsi jīrṇāni yathā vihāya ([[Vanisource:BG 2.22|BG 2.22]]). Az anyagi test olyan, mint egy ruha. Ruha... Felveszem ezt az inget, te is veszel fel inget és kabátot. Ez nem lényeges. Az igazán fontos az ingben lévő test. Hasonlóképpen, az anyagi test csak a spirituális test külső befedése a fizikai környezet által, az igazi test belül van. Dehino 'smin yathā dehe ([[Vanisource:BG 2.13|BG 2.13]]). A külső, fizikai test a deha, és a deha tulajdonosa a dehī, „az, aki a deha birtokosa.” Ezt kell megértenünk... Ez a Bhagavad-gītā legelső utasítása.  
Tehát az a törekvés, hogyan szabaduljunk fel ebből az anyagi létezésből, és jussunk a spirituális szintre. Erre kellene törekedni az emberi létformában. A macskák és a kutyák nem rendelkeznek ilyen fejlett tudattal. Ők nem tudnak erre törekedni. Megelégednek az anyagi testtel és az anyagi érzékekkel. De ember testben lehetőség nyílik arra, hogy megértsük, ezek az érzékek, a test ebben a fizikai formájában hamis, vagy átmeneti, hamis abban az értelemben, hogy - ez nem az eredeti testünk. Az eredeti test ebben az anyagi testben van. Az a spirituális test. Asmin dehe dehinaḥ. Dehino 'smin, tathā dehāntara-prāptiḥ ([[HU/BG 2.13|BG 2.13]]), asmin dehinaḥ. Valójában a spirituális test az igazi test, és ezt fedi az anyagi test. Ezt többféleképpen megmagyarázza a Bhagavad-gītā. Vāsāṁsi jīrṇāni yathā vihāya ([[HU/BG 2.22|BG 2.22]]). Az anyagi test olyan, mint egy ruha. Ruha... Felveszem ezt az inget, te is veszel fel inget és kabátot. Ez nem lényeges. Az igazán fontos az ingben lévő test. Hasonlóképpen, az anyagi test csak a spirituális test külső befedése a fizikai környezet által, az igazi test belül van. Dehino 'smin yathā dehe ([[HU/BG 2.13|BG 2.13]]). A külső, fizikai test a deha, és a deha tulajdonosa a dehī, „az, aki a deha birtokosa.” Ezt kell megértenünk... Ez a Bhagavad-gītā legelső utasítása.  


Tehát az embernek kíváncsivá kell válnia, hogy megtudja, „Hogyan jött létre ez a fizikai test, amelyik befed engem, a spirituális testemet, ahaṁ brahmāsmi?” Ahhoz, hogy megértsük ezt a tudományt, Kapiladeva elmagyarázza a fizikai Sāṅkhya filozófiát, hogyan is alakulnak ki a dolgok. Ezt kell megértenünk... Ugyanarról van szó: annak megértéséről, hogy „Nem ez a fizikai test vagyok. A test a lélekből alakult ki.” Ezért kérdőre vonjuk a materialista tudósokat. Ők azt mondják, hogy a lélek alakult ki a testből. Nem. A lélek nem a testből alakult ki, hanem a test fejlődött ki a lélekből. Pont fordítva van tehát. A materialista tudósok úgy vélik, hogy ezeknek a fizikai elemeknek az elegyéből létrejön egy helyzet, ahol, amikor élet van, az élet jellemzői megjelennek. Nem. Nem erről van szó. A tény az, hogy a lélek már ott van. A lélek univerzumról-univerzumra vándorol, brahmāṇḍa brahman. A brahmāṇḍa azt jelenti: az egész univerzumon keresztül. A lélek néha egy bizonyos fajként jelenik meg, néha más fajként. Van, hogy ezen a bolygón, van, hogy egy másikon. Ily módon vándorol a lélek, a karmája szerint. Ilyen az anyagi léte. Tehát ei rūpe brahmāṇḍa bhramite ([[Vanisource:CC Madhya 19.151|CC Madhya 19.151]]). Csak céltalanul bolyong, vándorol. „Mi az élet célja? Miért kerültem ebbe a helyzetbe, elfogadván ezt az anyagi testet, minden szenvedés forrását?” Ezeket a kérdéseket kell feltennünk. Ez a brahma-jijñāsā. És megfelelően meg is kell válaszolni ezeket a kérdéseket. Akkor lesz sikeres az életünk. Máskülönben ugyanolyan haszontalan az ember teste, mint egy macskáé vagy kutyáé - megértés nélküli, mūḍha. Mūḍha.
Tehát az embernek kíváncsivá kell válnia, hogy megtudja, „Hogyan jött létre ez a fizikai test, amelyik befed engem, a spirituális testemet, ahaṁ brahmāsmi?” Ahhoz, hogy megértsük ezt a tudományt, Kapiladeva elmagyarázza a fizikai Sāṅkhya filozófiát, hogyan is alakulnak ki a dolgok. Ezt kell megértenünk... Ugyanarról van szó: annak megértéséről, hogy „Nem ez a fizikai test vagyok. A test a lélekből alakult ki.” Ezért kérdőre vonjuk a materialista tudósokat. Ők azt mondják, hogy a lélek alakult ki a testből. Nem. A lélek nem a testből alakult ki, hanem a test fejlődött ki a lélekből. Pont fordítva van tehát. A materialista tudósok úgy vélik, hogy ezeknek a fizikai elemeknek az elegyéből létrejön egy helyzet, ahol, amikor élet van, az élet jellemzői megjelennek. Nem. Nem erről van szó. A tény az, hogy a lélek már ott van. A lélek univerzumról-univerzumra vándorol, brahmāṇḍa brahman. A brahmāṇḍa azt jelenti: az egész univerzumon keresztül. A lélek néha egy bizonyos fajként jelenik meg, néha más fajként. Van, hogy ezen a bolygón, van, hogy egy másikon. Ily módon vándorol a lélek, a karmája szerint. Ilyen az anyagi léte. Tehát ei rūpe brahmāṇḍa bhramite ([[Vanisource:CC Madhya 19.151|CC Madhya 19.151]]). Csak céltalanul bolyong, vándorol. „Mi az élet célja? Miért kerültem ebbe a helyzetbe, elfogadván ezt az anyagi testet, minden szenvedés forrását?” Ezeket a kérdéseket kell feltennünk. Ez a brahma-jijñāsā. És megfelelően meg is kell válaszolni ezeket a kérdéseket. Akkor lesz sikeres az életünk. Máskülönben ugyanolyan haszontalan az ember teste, mint egy macskáé vagy kutyáé - megértés nélküli, mūḍha. Mūḍha.
<!-- END TRANSLATED TEXT -->
<!-- END TRANSLATED TEXT -->

Latest revision as of 12:17, 1 October 2018



Lecture on SB 3.26.29 -- Bombay, January 6, 1975

Tehát az a törekvés, hogyan szabaduljunk fel ebből az anyagi létezésből, és jussunk a spirituális szintre. Erre kellene törekedni az emberi létformában. A macskák és a kutyák nem rendelkeznek ilyen fejlett tudattal. Ők nem tudnak erre törekedni. Megelégednek az anyagi testtel és az anyagi érzékekkel. De ember testben lehetőség nyílik arra, hogy megértsük, ezek az érzékek, a test ebben a fizikai formájában hamis, vagy átmeneti, hamis abban az értelemben, hogy - ez nem az eredeti testünk. Az eredeti test ebben az anyagi testben van. Az a spirituális test. Asmin dehe dehinaḥ. Dehino 'smin, tathā dehāntara-prāptiḥ (BG 2.13), asmin dehinaḥ. Valójában a spirituális test az igazi test, és ezt fedi az anyagi test. Ezt többféleképpen megmagyarázza a Bhagavad-gītā. Vāsāṁsi jīrṇāni yathā vihāya (BG 2.22). Az anyagi test olyan, mint egy ruha. Ruha... Felveszem ezt az inget, te is veszel fel inget és kabátot. Ez nem lényeges. Az igazán fontos az ingben lévő test. Hasonlóképpen, az anyagi test csak a spirituális test külső befedése a fizikai környezet által, az igazi test belül van. Dehino 'smin yathā dehe (BG 2.13). A külső, fizikai test a deha, és a deha tulajdonosa a dehī, „az, aki a deha birtokosa.” Ezt kell megértenünk... Ez a Bhagavad-gītā legelső utasítása.

Tehát az embernek kíváncsivá kell válnia, hogy megtudja, „Hogyan jött létre ez a fizikai test, amelyik befed engem, a spirituális testemet, ahaṁ brahmāsmi?” Ahhoz, hogy megértsük ezt a tudományt, Kapiladeva elmagyarázza a fizikai Sāṅkhya filozófiát, hogyan is alakulnak ki a dolgok. Ezt kell megértenünk... Ugyanarról van szó: annak megértéséről, hogy „Nem ez a fizikai test vagyok. A test a lélekből alakult ki.” Ezért kérdőre vonjuk a materialista tudósokat. Ők azt mondják, hogy a lélek alakult ki a testből. Nem. A lélek nem a testből alakult ki, hanem a test fejlődött ki a lélekből. Pont fordítva van tehát. A materialista tudósok úgy vélik, hogy ezeknek a fizikai elemeknek az elegyéből létrejön egy helyzet, ahol, amikor élet van, az élet jellemzői megjelennek. Nem. Nem erről van szó. A tény az, hogy a lélek már ott van. A lélek univerzumról-univerzumra vándorol, brahmāṇḍa brahman. A brahmāṇḍa azt jelenti: az egész univerzumon keresztül. A lélek néha egy bizonyos fajként jelenik meg, néha más fajként. Van, hogy ezen a bolygón, van, hogy egy másikon. Ily módon vándorol a lélek, a karmája szerint. Ilyen az anyagi léte. Tehát ei rūpe brahmāṇḍa bhramite (CC Madhya 19.151). Csak céltalanul bolyong, vándorol. „Mi az élet célja? Miért kerültem ebbe a helyzetbe, elfogadván ezt az anyagi testet, minden szenvedés forrását?” Ezeket a kérdéseket kell feltennünk. Ez a brahma-jijñāsā. És megfelelően meg is kell válaszolni ezeket a kérdéseket. Akkor lesz sikeres az életünk. Máskülönben ugyanolyan haszontalan az ember teste, mint egy macskáé vagy kutyáé - megértés nélküli, mūḍha. Mūḍha.