HU/Prabhupada 0787 - Az emberek tévesen úgy értelmezik, hogy a Bhagavad Gíta egy közönséges háborúról és az erőszakról szól: Difference between revisions

(Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungarian Pages with Videos Category:Prabhupada 0787 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1973 Category:HU-Quotes -...")
 
(Vanibot #0023: VideoLocalizer - changed YouTube player to show hard-coded subtitles version)
 
Line 5: Line 5:
[[Category:HU-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]]
[[Category:HU-Quotes - Lectures, Bhagavad-gita As It Is]]
[[Category:HU-Quotes - in United Kingdom]]
[[Category:HU-Quotes - in United Kingdom]]
[[Category:Az élőlények hiányosságai - videók]]
[[Category:Kṛṣṇa mindenható - videók]]
[[Category:Az odaadó szolgálat - videók]]
[[Category:Isten eljövetelének célja - videók]]
[[Category:A teremtés jellemzői - videók]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 0786 - Vár a Yamarāja általi büntetésre|0786|HU/Prabhupada 0788 - Meg kell próbálnunk megérteni, miért vagyunk boldogtalanok - azért, mert ebben az anyagi testben vagyunk|0788}}
<!-- END NAVIGATION BAR -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
<div class="center">
Line 14: Line 22:


<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|Tm5jK3yhipY| Az emberek tévesen úgy értelmezik, hogy a Bhagavad Gíta egy közönséges háborúról és az erőszakról szól<br/>- Prabhupāda 0787}}
{{youtube_right|dcnJRTzLGHo| Az emberek tévesen úgy értelmezik, hogy a Bhagavad Gíta egy közönséges háborúról és az erőszakról szól<br/>- Prabhupāda 0787}}
<!-- END VIDEO LINK -->
<!-- END VIDEO LINK -->


<!-- BEGIN AUDIO LINK (from English page -->
<!-- BEGIN AUDIO LINK (from English page -->
<mp3player>File:730731BG-LONDON_clip1.mp3</mp3player>
<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/730731BG-LONDON_clip1.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->
<!-- END AUDIO LINK -->


Line 34: Line 42:
:yad rājya-sukha-lobhena  
:yad rājya-sukha-lobhena  
:hantuṁ svajanam udyatāḥ  
:hantuṁ svajanam udyatāḥ  
:([[Vanisource:BG 1.44|BG 1.44]])  
:([[HU/BG 1.44|BG 1.44]])  


Időnként Arjunát vádolják, a Bhagavad-gītāt is vádolják: „Erőszak van benne. Erőszak van benne! A Bhagavad-gītā tele van erőszakkal!” Igen, tele van erőszakkal. Ez a csatatér. De itt, a Vaiṣṇava elgondolkodik... Arjuna belegondolt, hogy ez az ő rājya-sukhája miatt lett így elrendezve. Yad rājya-sukha-lobhena. Lobhena. Arjuna elégedettsége érdekében történt így, hogy majd élvezhesse a királyságot és az ebből származó boldogságot. De valójában ez nem így volt. Kṛṣṇa rendezte így a Saját elégedettsége érdekében, nem pedig azért, hogy Arjuna elégedett legyen. Ez a különbség a hétköznapi munka és az odaadó szolgálat között. Az odaadó szolgálat és a hétköznapi munka szinte azonosnak tűnik. Mint ahogyan ebben a házban élünk. A szomszédok azt gondolhatják, hogy „Lakik ott néhány ember, énekelnek, táncolnak. Mi is táncolunk. Időnként énekelünk is. És eszünk, ők is esznek. Akkor mi a különbség?” Azt gondolhatják, hogy „Mi a különbség az odaadó szolgálat és a közönséges munka között?” Szinte azonosnak tűnnek. Ezért értik félre az emberek a Bhagavad-gītāt, és tévesen úgy gondolják, hogy abban közönséges háborúról és erőszakról van szó. De ez nem így van. Ezt Kṛṣṇa azért rendezte így, hogy beteljesítse a küldetését. A küldetése a paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtam ([[Vanisource:BG 4.8|BG 4.8]]) Ez az Ő elégedettsége, s nem Arjuna vagy bárki más elégedettsége érdekében történt így. Ez az Ő terve. Jön, alászáll erre a bolygóra, ebben az univerzumban, csak azért, hogy megalapozza a vallásos élet valódi célját és hogy öljön, azért, hogy legyőzze azokat, akik az élet, az emberi élet valódi céljával ellentétben állnak. Ez az Ő missziója, egy időben két dolog. Paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtam ([[Vanisource:BG 4.8|BG 4.8]]).  
Időnként Arjunát vádolják, a Bhagavad-gītāt is vádolják: „Erőszak van benne. Erőszak van benne! A Bhagavad-gītā tele van erőszakkal!” Igen, tele van erőszakkal. Ez a csatatér. De itt, a Vaiṣṇava elgondolkodik... Arjuna belegondolt, hogy ez az ő rājya-sukhája miatt lett így elrendezve. Yad rājya-sukha-lobhena. Lobhena. Arjuna elégedettsége érdekében történt így, hogy majd élvezhesse a királyságot és az ebből származó boldogságot. De valójában ez nem így volt. Kṛṣṇa rendezte így a Saját elégedettsége érdekében, nem pedig azért, hogy Arjuna elégedett legyen. Ez a különbség a hétköznapi munka és az odaadó szolgálat között. Az odaadó szolgálat és a hétköznapi munka szinte azonosnak tűnik. Mint ahogyan ebben a házban élünk. A szomszédok azt gondolhatják, hogy „Lakik ott néhány ember, énekelnek, táncolnak. Mi is táncolunk. Időnként énekelünk is. És eszünk, ők is esznek. Akkor mi a különbség?” Azt gondolhatják, hogy „Mi a különbség az odaadó szolgálat és a közönséges munka között?” Szinte azonosnak tűnnek. Ezért értik félre az emberek a Bhagavad-gītāt, és tévesen úgy gondolják, hogy abban közönséges háborúról és erőszakról van szó. De ez nem így van. Ezt Kṛṣṇa azért rendezte így, hogy beteljesítse a küldetését. A küldetése a paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtam ([[HU/BG 4.8|BG 4.8]]) Ez az Ő elégedettsége, s nem Arjuna vagy bárki más elégedettsége érdekében történt így. Ez az Ő terve. Jön, alászáll erre a bolygóra, ebben az univerzumban, csak azért, hogy megalapozza a vallásos élet valódi célját és hogy öljön, azért, hogy legyőzze azokat, akik az élet, az emberi élet valódi céljával ellentétben állnak. Ez az Ő missziója, egy időben két dolog. Paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtam ([[HU/BG 4.8|BG 4.8]]).  


So svajanam.  
So svajanam.  
Line 44: Line 52:
:yad rājya-sukha-lobhena  
:yad rājya-sukha-lobhena  
:hantuṁ svajanam udyatāḥ  
:hantuṁ svajanam udyatāḥ  
:([[Vanisource:BG 1.44|BG 1.44]])  
:([[HU/BG 1.44|BG 1.44]])  


A svajanam rokont jelent. A rokon tágabb értelemben véve nem csak a testvéremet, a nővéremet, az apámat vagy a nagybácsimat jelenti. Nem. A svajanam az összes élőlényt jelenti. Mivel ha valaki nem Kṛṣṇa-tudatos, akkor a hétköznapi, anyagi tudattal nem tud a svajanam szempontjából gondolkodni. „A rokonaim, az összes élőlény,” nem képes így gondolkodni. Valójában mindenki a svajanam, mivel Isten az apa, és ahogyan Kṛṣṇa mondja, ahaṁ bīja-pradaḥ pitā, Ő a legfelsőbb apa... Nem csak Ő mondja, hanem minden tiszta vallási rendszer is, hogy „Isten az eredeti apa.” Ez az igazság. Ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvam pravartate ([[Vanisource:BG 10.8|BG 10.8]]) Minden Tőle származik. Ő a legfelsőbb apa. Ha tehát Kṛṣṇa a legfelsőbb apa, akkor Ő mindenki apja. Sarva-yoniṣu kaunteya ([[Vanisource:BG 14.4|BG 14.4]]) Minden faj, minden létforma a mi svajanánk, a rokonunk. Ez hogyan lehetséges? Mivel Kṛṣṇa az eredeti apa. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ezért Kṛṣṇa bhaktája egyáltalán nem akar ártani egyetlen élőlénynek sem. Ez a Kṛṣṇa-tudat.
A svajanam rokont jelent. A rokon tágabb értelemben véve nem csak a testvéremet, a nővéremet, az apámat vagy a nagybácsimat jelenti. Nem. A svajanam az összes élőlényt jelenti. Mivel ha valaki nem Kṛṣṇa-tudatos, akkor a hétköznapi, anyagi tudattal nem tud a svajanam szempontjából gondolkodni. „A rokonaim, az összes élőlény,” nem képes így gondolkodni. Valójában mindenki a svajanam, mivel Isten az apa, és ahogyan Kṛṣṇa mondja, ahaṁ bīja-pradaḥ pitā, Ő a legfelsőbb apa... Nem csak Ő mondja, hanem minden tiszta vallási rendszer is, hogy „Isten az eredeti apa.” Ez az igazság. Ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvam pravartate ([[HU/BG 10.8|BG 10.8]]) Minden Tőle származik. Ő a legfelsőbb apa. Ha tehát Kṛṣṇa a legfelsőbb apa, akkor Ő mindenki apja. Sarva-yoniṣu kaunteya ([[HU/BG 14.4|BG 14.4]]) Minden faj, minden létforma a mi svajanánk, a rokonunk. Ez hogyan lehetséges? Mivel Kṛṣṇa az eredeti apa. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ezért Kṛṣṇa bhaktája egyáltalán nem akar ártani egyetlen élőlénynek sem. Ez a Kṛṣṇa-tudat.
<!-- END TRANSLATED TEXT -->
<!-- END TRANSLATED TEXT -->

Latest revision as of 12:44, 1 October 2018

Original Vaniquotes page in English

Load video
YouTube


Lecture on BG 1.44 -- London, July 31, 1973

Pradyumna: Fordítás: „Óh, jaj, mily különös, hogy súlyos bűnök elkövetésére készülünk! A királyi gyönyörök élvezetére vágyva saját rokonainkat akarjuk elpusztítani.”

Prabhupāda:

aho bata mahat-pāpaṁ
kartuṁ vyavasitā vayam
yad rājya-sukha-lobhena
hantuṁ svajanam udyatāḥ
(BG 1.44)

Időnként Arjunát vádolják, a Bhagavad-gītāt is vádolják: „Erőszak van benne. Erőszak van benne! A Bhagavad-gītā tele van erőszakkal!” Igen, tele van erőszakkal. Ez a csatatér. De itt, a Vaiṣṇava elgondolkodik... Arjuna belegondolt, hogy ez az ő rājya-sukhája miatt lett így elrendezve. Yad rājya-sukha-lobhena. Lobhena. Arjuna elégedettsége érdekében történt így, hogy majd élvezhesse a királyságot és az ebből származó boldogságot. De valójában ez nem így volt. Kṛṣṇa rendezte így a Saját elégedettsége érdekében, nem pedig azért, hogy Arjuna elégedett legyen. Ez a különbség a hétköznapi munka és az odaadó szolgálat között. Az odaadó szolgálat és a hétköznapi munka szinte azonosnak tűnik. Mint ahogyan ebben a házban élünk. A szomszédok azt gondolhatják, hogy „Lakik ott néhány ember, énekelnek, táncolnak. Mi is táncolunk. Időnként énekelünk is. És eszünk, ők is esznek. Akkor mi a különbség?” Azt gondolhatják, hogy „Mi a különbség az odaadó szolgálat és a közönséges munka között?” Szinte azonosnak tűnnek. Ezért értik félre az emberek a Bhagavad-gītāt, és tévesen úgy gondolják, hogy abban közönséges háborúról és erőszakról van szó. De ez nem így van. Ezt Kṛṣṇa azért rendezte így, hogy beteljesítse a küldetését. A küldetése a paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtam (BG 4.8) Ez az Ő elégedettsége, s nem Arjuna vagy bárki más elégedettsége érdekében történt így. Ez az Ő terve. Jön, alászáll erre a bolygóra, ebben az univerzumban, csak azért, hogy megalapozza a vallásos élet valódi célját és hogy öljön, azért, hogy legyőzze azokat, akik az élet, az emberi élet valódi céljával ellentétben állnak. Ez az Ő missziója, egy időben két dolog. Paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtam (BG 4.8).

So svajanam.

aho bata mahat-pāpaṁ
kartuṁ vyavasitā vayam
yad rājya-sukha-lobhena
hantuṁ svajanam udyatāḥ
(BG 1.44)

A svajanam rokont jelent. A rokon tágabb értelemben véve nem csak a testvéremet, a nővéremet, az apámat vagy a nagybácsimat jelenti. Nem. A svajanam az összes élőlényt jelenti. Mivel ha valaki nem Kṛṣṇa-tudatos, akkor a hétköznapi, anyagi tudattal nem tud a svajanam szempontjából gondolkodni. „A rokonaim, az összes élőlény,” nem képes így gondolkodni. Valójában mindenki a svajanam, mivel Isten az apa, és ahogyan Kṛṣṇa mondja, ahaṁ bīja-pradaḥ pitā, Ő a legfelsőbb apa... Nem csak Ő mondja, hanem minden tiszta vallási rendszer is, hogy „Isten az eredeti apa.” Ez az igazság. Ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvam pravartate (BG 10.8) Minden Tőle származik. Ő a legfelsőbb apa. Ha tehát Kṛṣṇa a legfelsőbb apa, akkor Ő mindenki apja. Sarva-yoniṣu kaunteya (BG 14.4) Minden faj, minden létforma a mi svajanánk, a rokonunk. Ez hogyan lehetséges? Mivel Kṛṣṇa az eredeti apa. Ez a Kṛṣṇa-tudat. Ezért Kṛṣṇa bhaktája egyáltalán nem akar ártani egyetlen élőlénynek sem. Ez a Kṛṣṇa-tudat.

Retrieved from "https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/Prabhupada_0787_-_Az_emberek_tévesen_úgy_értelmezik,_hogy_a_Bhagavad_Gíta_egy_közönséges_háborúról_és_az_erőszakról_szól&oldid=387387"