HU/BG 1.28: Difference between revisions

(Created page with " B28 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 1|ELS...")
 
mNo edit summary
 
Line 1: Line 1:
  [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 1. fejezet|B28]]
  [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 1. fejezet|H28]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 1|ELSŐ FEJEZET: Hadiszemle a kurukṣetrai csatamezőn]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 1|ELSŐ FEJEZET: Hadiszemle a kurukṣetrai csatamezőn]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 1.27]] '''[[HU/BG 1.27|BG 1.27]] - [[HU/BG 1.29|BG 1.29]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 1.29]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 1.27]] '''[[HU/BG 1.27|BG 1.27]] - [[HU/BG 1.29|BG 1.29]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 1.29]]</div>
{{RandomImage}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 28. VERS  ====
==== 28. VERS  ====
<div class="devanagari">
:अर्जुन उवाच
:दृष्ट्वेमं स्वजनं कृष्ण युयुत्सुं समुपस्थितम् ।
:सीदन्ति मम गात्राणि मुखं च परिशुष्यति ॥२८॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
: arjuna uvāca
:arjuna uvāca
: dṛṣṭvemaṁ sva-janaṁ kṛṣṇa
 
: yuyutsuṁ samupasthitam
:dṛṣṭvemaṁ sva-janaṁ kṛṣṇa
: sīdanti mama gātrāṇi
:yuyutsuṁ samupasthitam
: mukhaṁ ca pariśuṣyati
:sīdanti mama gātrāṇi
:mukhaṁ ca pariśuṣyati
</div>
</div>


Line 17: Line 25:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; dṛṣṭvā – látván; imam – mindezeket; sva-janam – rokonokat; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; yuyutsum – harcra vágyókat; samupasthitam – jelen; sīdanti – reszketnek; mama – enyém; gātrāṇi – testrészek; mukham – száj; ca – is; pariśuṣyati – kiszárad.
''arjunaḥ uvāca'' – Arjuna mondta; ''dṛṣṭvā'' – látván; ''imam'' – mindezeket; ''sva-janam'' – rokonokat; ''kṛṣṇa'' – ó, Kṛṣṇa; ''yuyutsum'' – harcra vágyókat; ''samupasthitam'' – jelen; ''sīdanti'' – reszketnek; ''mama'' – enyém; ''gātrāṇi'' – testrészek; ''mukham'' – száj; ''ca'' – is; ''pariśuṣyati'' – kiszárad.
</div>
</div>


Line 23: Line 31:


<div class="translation">
<div class="translation">
''' Arjuna így szólt: Kedves Kṛṣṇám! Előttem sorakozó, harci vágyban égő barátaim és rokonaim láttán tagjaim reszketnek, ajkam kiszárad.
'''Arjuna így szólt: Kedves Kṛṣṇám! Előttem sorakozó, harci vágyban égő barátaim és rokonaim láttán tagjaim reszketnek, ajkam kiszárad.'''
'''
</div>
</div>


Line 30: Line 37:


<div class="purport">
<div class="purport">
Aki őszintén átadja magát az Úrnak, abban a jámborak és a félistenek valamennyi jó tulajdonsága megnyilvánul, ellenben aki nem híve az Úrnak, az nem rendelkezik egyetlen jámbor tulajdonsággal sem, legyen bármennyire kiváló jellemű világi szempontból, képzettsége és műveltsége alapján. Így aztán Arjunán a harctéren felsorakozott, egymás vérét kiontani kész rokonai és barátai láttán erőt vett az együttérzés. Saját katonái iránt már kezdettől fogva részvétet érzett, most azonban még az ellenség harcosait is megsajnálta, amint látta küszöbön álló halálukat. Amint erre gondolt, tagjai reszketni kezdtek, ajka kiszáradt. Megdöbbent, hogy valamennyien harcolni vágytak. Jóformán az egész tábor Arjuna vérrokona volt, s most eljöttek, hogy megküzdjenek vele. Ez nagyon lesújtotta a jószívű bhaktátNem tesz róla említést a vers, mégis könnyen elképzelhetjük, hogy Arjunának nemcsak a tagjai reszkettek és az ajka száradt ki, de együttérzésében talán még sírt is. Ez azonban nem a gyengeség jele volt, hanem a jószívűségé, ami nagyon jellemző az Úr tiszta bhaktájára. Ezért mondja a Śrīmad-Bhāgavatam (5.8.12):
Aki őszintén átadja magát az Úrnak, abban a jámborak és a félistenek valamennyi jó tulajdonsága megnyilvánul, ellenben aki nem híve az Úrnak, az nem rendelkezik egyetlen jámbor tulajdonsággal sem, legyen bármennyire kiváló jellemű világi szempontból, képzettsége és műveltsége alapján. Így aztán Arjunán a harctéren felsorakozott, egymás vérét kiontani kész rokonai és barátai láttán erőt vett az együttérzés. Saját katonái iránt már kezdettől fogva részvétet érzett, most azonban még az ellenség harcosait is megsajnálta, amint látta küszöbön álló halálukat. Amint erre gondolt, tagjai reszketni kezdtek, ajka kiszáradt. Megdöbbent, hogy valamennyien harcolni vágytak. Jóformán az egész tábor Arjuna vérrokona volt, s most eljöttek, hogy megküzdjenek vele. Ez nagyon lesújtotta a jószívű bhaktát. Nem tesz róla említést a vers, mégis könnyen elképzelhetjük, hogy Arjunának nemcsak a tagjai reszkettek és az ajka száradt ki, de együttérzésében talán még sírt is. Ez azonban nem a gyengeség jele volt, hanem a jószívűségé, ami nagyon jellemző az Úr tiszta bhaktájára. Ezért mondja a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 5.8.12|SB 5.8.12]]):
: yasyāsti bhaktir bhagavaty akiñcanā
 
: sarvair guṇais tatra samāsate surāḥ
:''yasyāsti bhaktir bhagavaty akiñcanā
: harāv abhaktasya kuto mahad-guṇā
:''sarvair guṇais tatra samāsate surāḥ
: mano-rathenāsati dhāvato bahiḥ
:''harāv abhaktasya kuto mahad-guṇā
:''mano-rathenāsati dhāvato bahiḥ
 
„Aki rendíthetetlen odaadással fordul az Istenség Személyisége felé, az a félistenek valamennyi jó tulajdonságával rendelkezik. Aki azonban nem bhaktája az Úrnak, annak csupán anyagi tulajdonságai vannak, melyek szinte teljesen értéktelenek. Ennek az az oka, hogy az ilyen ember az elme síkján lebeg, s így egész biztosan elragadja a csillogó anyagi energia vonzása.”
„Aki rendíthetetlen odaadással fordul az Istenség Személyisége felé, az a félistenek valamennyi jó tulajdonságával rendelkezik. Aki azonban nem bhaktája az Úrnak, annak csupán anyagi tulajdonságai vannak, melyek szinte teljesen értéktelenek. Ennek az az oka, hogy az ilyen ember az elme síkján lebeg, s így egész biztosan elragadja a csillogó anyagi energia vonzása.”
</div>
</div>

Latest revision as of 13:19, 23 January 2019

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


28. VERS

अर्जुन उवाच
दृष्ट्वेमं स्वजनं कृष्ण युयुत्सुं समुपस्थितम् ।
सीदन्ति मम गात्राणि मुखं च परिशुष्यति ॥२८॥
arjuna uvāca
dṛṣṭvemaṁ sva-janaṁ kṛṣṇa
yuyutsuṁ samupasthitam
sīdanti mama gātrāṇi
mukhaṁ ca pariśuṣyati

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; dṛṣṭvā – látván; imam – mindezeket; sva-janam – rokonokat; kṛṣṇa – ó, Kṛṣṇa; yuyutsum – harcra vágyókat; samupasthitam – jelen; sīdanti – reszketnek; mama – enyém; gātrāṇi – testrészek; mukham – száj; ca – is; pariśuṣyati – kiszárad.

FORDÍTÁS

Arjuna így szólt: Kedves Kṛṣṇám! Előttem sorakozó, harci vágyban égő barátaim és rokonaim láttán tagjaim reszketnek, ajkam kiszárad.

MAGYARÁZAT

Aki őszintén átadja magát az Úrnak, abban a jámborak és a félistenek valamennyi jó tulajdonsága megnyilvánul, ellenben aki nem híve az Úrnak, az nem rendelkezik egyetlen jámbor tulajdonsággal sem, legyen bármennyire kiváló jellemű világi szempontból, képzettsége és műveltsége alapján. Így aztán Arjunán a harctéren felsorakozott, egymás vérét kiontani kész rokonai és barátai láttán erőt vett az együttérzés. Saját katonái iránt már kezdettől fogva részvétet érzett, most azonban még az ellenség harcosait is megsajnálta, amint látta küszöbön álló halálukat. Amint erre gondolt, tagjai reszketni kezdtek, ajka kiszáradt. Megdöbbent, hogy valamennyien harcolni vágytak. Jóformán az egész tábor Arjuna vérrokona volt, s most eljöttek, hogy megküzdjenek vele. Ez nagyon lesújtotta a jószívű bhaktát. Nem tesz róla említést a vers, mégis könnyen elképzelhetjük, hogy Arjunának nemcsak a tagjai reszkettek és az ajka száradt ki, de együttérzésében talán még sírt is. Ez azonban nem a gyengeség jele volt, hanem a jószívűségé, ami nagyon jellemző az Úr tiszta bhaktájára. Ezért mondja a Śrīmad-Bhāgavatam (SB 5.8.12):

yasyāsti bhaktir bhagavaty akiñcanā
sarvair guṇais tatra samāsate surāḥ
harāv abhaktasya kuto mahad-guṇā
mano-rathenāsati dhāvato bahiḥ

„Aki rendíthetetlen odaadással fordul az Istenség Személyisége felé, az a félistenek valamennyi jó tulajdonságával rendelkezik. Aki azonban nem bhaktája az Úrnak, annak csupán anyagi tulajdonságai vannak, melyek szinte teljesen értéktelenek. Ennek az az oka, hogy az ilyen ember az elme síkján lebeg, s így egész biztosan elragadja a csillogó anyagi energia vonzása.”