HU/SB 2.1.2: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 24: | Line 24: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
''śrotavya-ādīni''—a hallás tárgya; ''rājendra'' | ''śrotavya-ādīni''—a hallás tárgya; ''rājendra''—ó, uralkodó; ''nṛṇām''—az emberi társadalomnak; ''santi''—vannak; ''sahasraśaḥ''—ezer és ezer; ''apaśyatām''—a vaknak; ''ātma-tattvam''—az önvalóról szóló tudás, a végső igazság; ''gṛheṣu''—otthon; ''gṛha-medhinām''—azoknak, akik túlságosan belemerülnek az anyagi létbe. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Azok, akik az anyagi létbe merülnek, mert vakok, s nem látják a végső igazságot, sok mindent meghallgatnak az emberi társadalomban, | Azok, akik az anyagi létbe merülnek, mert vakok, s nem látják a végső igazságot, sok mindent meghallgatnak az emberi társadalomban, ó, uralkodó! | ||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A kinyilatkoztatott szentírásokban két kifejezést találunk a családos életre vonatkozóan: gṛhastha és gṛhamedhī. A gṛhasthák feleségükkel és gyermekeikkel élnek, de a végső igazság megismerése érdekében életük lelki, míg a gṛhamedhīket csupán családjuk jóléte érdekli — legyen ez az érdek kiterjesztett vagy önközpontú —, így aztán irigyek másokra. A medhī szó arra utal, aki irigy másokra. A gṛhamedhīk kétségtelenül irigyek, hiszen családjukon kívül semmi mással nem törődnek. Ezért a gṛhamedhī soha nincs jóban a másik gṛhamedhīvel, tágabb értelemben pedig egyetlen közösség, társadalom, illetve nemzet sincs jó viszonyban a másikkal, önös érdekeiknek köszönhetően. A Kali-korban minden családfenntartó féltékeny a másikra, mert mindannyian vakok, s nem ismerik fel a végső igazságról szóló tudást. Sok mindent meghallgatnak a politikáról, a tudományról, a társadalomról, a gazdaságról és így tovább, de szegényes tudásuk miatt azokkal a kérdésekkel, melyek az élet legfőbb szenvedéseire, a születés, a halál, az öregkor és a betegség okozta szenvedésekre vonatkoznak, nem törődnek. Valójában az emberi élet célja az, hogy végső megoldást találjunk a születésre, a halálra, az öregkorra és a betegségre. A gṛhamedhīk azonban, akiket illúzióba ejt az anyagi természet, teljesen megfeledkeznek az önmegvalósításról. Az élet problémáira az a végső megoldás, ha hazatérünk, vissza Istenhez, és így — ahogyan a Bhagavad-gītā mondja | A kinyilatkoztatott szentírásokban két kifejezést találunk a családos életre vonatkozóan: gṛhastha és gṛhamedhī. A gṛhasthák feleségükkel és gyermekeikkel élnek, de a végső igazság megismerése érdekében életük lelki, míg a gṛhamedhīket csupán családjuk jóléte érdekli — legyen ez az érdek kiterjesztett vagy önközpontú —, így aztán irigyek másokra. A medhī szó arra utal, aki irigy másokra. A gṛhamedhīk kétségtelenül irigyek, hiszen családjukon kívül semmi mással nem törődnek. Ezért a gṛhamedhī soha nincs jóban a másik gṛhamedhīvel, tágabb értelemben pedig egyetlen közösség, társadalom, illetve nemzet sincs jó viszonyban a másikkal, önös érdekeiknek köszönhetően. A Kali-korban minden családfenntartó féltékeny a másikra, mert mindannyian vakok, s nem ismerik fel a végső igazságról szóló tudást. Sok mindent meghallgatnak a politikáról, a tudományról, a társadalomról, a gazdaságról és így tovább, de szegényes tudásuk miatt azokkal a kérdésekkel, melyek az élet legfőbb szenvedéseire, a születés, a halál, az öregkor és a betegség okozta szenvedésekre vonatkoznak, nem törődnek. Valójában az emberi élet célja az, hogy végső megoldást találjunk a születésre, a halálra, az öregkorra és a betegségre. A gṛhamedhīk azonban, akiket illúzióba ejt az anyagi természet, teljesen megfeledkeznek az önmegvalósításról. Az élet problémáira az a végső megoldás, ha hazatérünk, vissza Istenhez, és így — ahogyan a Bhagavad-gītā mondja ([[HU/BG 8.16|BG 8.16]]) — az anyagi lét gyötrelmei, a születés, a halál, az öregkor és a betegség mind megszűnnek. | ||
Hogy hazatérjünk, vissza Istenhez, hallanunk kell a Legfelsőbb Úrról, nevéről, formájáról, tulajdonságairól, kedvteléseiről, környezetéről és változatosságáról. Az ostoba emberek nem tudnak erről. Mindent hallani akarnak átmeneti létű dolgok nevéről, formájáról stb., és nem tudják, miként alkalmazzák a leghasznosabban azt a vágyukat, hogy mindig halljanak valamiről. Olyannyira tévúton járnak, hogy a végső igazság nevével, formájával, sajátságaival stb. kapcsolatban minden hitelt nélkülöző írásokat tesznek közzé. Nem szabad tehát gṛhamedhīkké válnunk, hogy életünket az irigység töltse csupán ki. A szentírások utasítását követve legyünk igazi gṛhasthák! | Hogy hazatérjünk, vissza Istenhez, hallanunk kell a Legfelsőbb Úrról, nevéről, formájáról, tulajdonságairól, kedvteléseiről, környezetéről és változatosságáról. Az ostoba emberek nem tudnak erről. Mindent hallani akarnak átmeneti létű dolgok nevéről, formájáról stb., és nem tudják, miként alkalmazzák a leghasznosabban azt a vágyukat, hogy mindig halljanak valamiről. Olyannyira tévúton járnak, hogy a végső igazság nevével, formájával, sajátságaival stb. kapcsolatban minden hitelt nélkülöző írásokat tesznek közzé. Nem szabad tehát gṛhamedhīkké válnunk, hogy életünket az irigység töltse csupán ki. A szentírások utasítását követve legyünk igazi gṛhasthák! | ||
Latest revision as of 11:09, 17 March 2019
2. VERS
- śrotavyādīni rājendra
- nṛṇāṁ santi sahasraśaḥ
- apaśyatām ātma-tattvaṁ
- gṛheṣu gṛha-medhinām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrotavya-ādīni—a hallás tárgya; rājendra—ó, uralkodó; nṛṇām—az emberi társadalomnak; santi—vannak; sahasraśaḥ—ezer és ezer; apaśyatām—a vaknak; ātma-tattvam—az önvalóról szóló tudás, a végső igazság; gṛheṣu—otthon; gṛha-medhinām—azoknak, akik túlságosan belemerülnek az anyagi létbe.
FORDÍTÁS
Azok, akik az anyagi létbe merülnek, mert vakok, s nem látják a végső igazságot, sok mindent meghallgatnak az emberi társadalomban, ó, uralkodó!
MAGYARÁZAT
A kinyilatkoztatott szentírásokban két kifejezést találunk a családos életre vonatkozóan: gṛhastha és gṛhamedhī. A gṛhasthák feleségükkel és gyermekeikkel élnek, de a végső igazság megismerése érdekében életük lelki, míg a gṛhamedhīket csupán családjuk jóléte érdekli — legyen ez az érdek kiterjesztett vagy önközpontú —, így aztán irigyek másokra. A medhī szó arra utal, aki irigy másokra. A gṛhamedhīk kétségtelenül irigyek, hiszen családjukon kívül semmi mással nem törődnek. Ezért a gṛhamedhī soha nincs jóban a másik gṛhamedhīvel, tágabb értelemben pedig egyetlen közösség, társadalom, illetve nemzet sincs jó viszonyban a másikkal, önös érdekeiknek köszönhetően. A Kali-korban minden családfenntartó féltékeny a másikra, mert mindannyian vakok, s nem ismerik fel a végső igazságról szóló tudást. Sok mindent meghallgatnak a politikáról, a tudományról, a társadalomról, a gazdaságról és így tovább, de szegényes tudásuk miatt azokkal a kérdésekkel, melyek az élet legfőbb szenvedéseire, a születés, a halál, az öregkor és a betegség okozta szenvedésekre vonatkoznak, nem törődnek. Valójában az emberi élet célja az, hogy végső megoldást találjunk a születésre, a halálra, az öregkorra és a betegségre. A gṛhamedhīk azonban, akiket illúzióba ejt az anyagi természet, teljesen megfeledkeznek az önmegvalósításról. Az élet problémáira az a végső megoldás, ha hazatérünk, vissza Istenhez, és így — ahogyan a Bhagavad-gītā mondja (BG 8.16) — az anyagi lét gyötrelmei, a születés, a halál, az öregkor és a betegség mind megszűnnek.
Hogy hazatérjünk, vissza Istenhez, hallanunk kell a Legfelsőbb Úrról, nevéről, formájáról, tulajdonságairól, kedvteléseiről, környezetéről és változatosságáról. Az ostoba emberek nem tudnak erről. Mindent hallani akarnak átmeneti létű dolgok nevéről, formájáról stb., és nem tudják, miként alkalmazzák a leghasznosabban azt a vágyukat, hogy mindig halljanak valamiről. Olyannyira tévúton járnak, hogy a végső igazság nevével, formájával, sajátságaival stb. kapcsolatban minden hitelt nélkülöző írásokat tesznek közzé. Nem szabad tehát gṛhamedhīkké válnunk, hogy életünket az irigység töltse csupán ki. A szentírások utasítását követve legyünk igazi gṛhasthák!