HU/SB 3.26.15: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Mindezeket tulajdonságokat öltött Brahmannak tekintik. A vegyítő | Mindezeket tulajdonságokat öltött Brahmannak tekintik. A vegyítő elem, amelyet idő néven ismernek, a huszonötödik elemnek számít. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A védikus magyarázat szerint nem létezik semmi | A védikus magyarázat szerint nem létezik semmi a Brahmanon túl. ''Sarvaṁ khalv idaṁ brahma'' (Chāndogya Upaniṣad 3.14.1). A Viṣṇu Purāṇában szintén azt találjuk, hogy minden, amit látunk, ''parasya brahmaṇaḥ śaktiḥ''; minden a Legfelsőbb Abszolút Igazság, Brahman energiájának kiterjedése. Ha a Brahman a jóság, a szenvedély és a tudatlanság három kötőerejével keveredik, az eredmény az anyagi kiterjedés, amit néha saguṇa Brahmannak hívnak, s ami e huszonöt elemből áll. A nirguṇa Brahmanban, vagyis a lelki világban, amelyet nem szennyez be az anyag, a három kötőerő, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság nincsen jelen. Ahol a nirguṇa Brahman található, ott a tiszta, vegyítetlen jóság uralkodik. A sāṅkhya filozófiarendszer a saguṇa Brahmanról azt mondja, hogy az említett huszonöt elemet tartalmazza, beleértve az időtényezőt is (a múltat, a jelent és a jövőt). | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 14:02, 18 April 2019
15. VERS
- etāvān eva saṅkhyāto
- brahmaṇaḥ sa-guṇasya ha
- sanniveśo mayā prokto
- yaḥ kālaḥ pañca-viṁśakaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
etāvān—annyira; eva—éppen; saṅkhyātaḥ—számba vett; brahmaṇaḥ—Brahmannak; sa-guṇasya—anyagi tulajdonságokkal; ha—valóban; sanniveśaḥ—elrendezés; mayā—Általam; proktaḥ—elmondott; yaḥ—ami; kālaḥ—idő; pañca-viṁśakaḥ—a huszonötödik.
FORDÍTÁS
Mindezeket tulajdonságokat öltött Brahmannak tekintik. A vegyítő elem, amelyet idő néven ismernek, a huszonötödik elemnek számít.
MAGYARÁZAT
A védikus magyarázat szerint nem létezik semmi a Brahmanon túl. Sarvaṁ khalv idaṁ brahma (Chāndogya Upaniṣad 3.14.1). A Viṣṇu Purāṇában szintén azt találjuk, hogy minden, amit látunk, parasya brahmaṇaḥ śaktiḥ; minden a Legfelsőbb Abszolút Igazság, Brahman energiájának kiterjedése. Ha a Brahman a jóság, a szenvedély és a tudatlanság három kötőerejével keveredik, az eredmény az anyagi kiterjedés, amit néha saguṇa Brahmannak hívnak, s ami e huszonöt elemből áll. A nirguṇa Brahmanban, vagyis a lelki világban, amelyet nem szennyez be az anyag, a három kötőerő, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság nincsen jelen. Ahol a nirguṇa Brahman található, ott a tiszta, vegyítetlen jóság uralkodik. A sāṅkhya filozófiarendszer a saguṇa Brahmanról azt mondja, hogy az említett huszonöt elemet tartalmazza, beleértve az időtényezőt is (a múltat, a jelent és a jövőt).