HU/SB 3.31.43: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
mNo edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Amikor az élőlényt rabul ejti az anyagi test, jīva-bhūtának, amikor pedig megszabadul az anyagi testtől, brahma-bhūtának nevezik. Amiatt, hogy anyagi teste | Amikor az élőlényt rabul ejti az anyagi test, jīva-bhūtának, amikor pedig megszabadul az anyagi testtől, brahma-bhūtának ([[HU/SB 4.30.20|SB 4.30.20]]) nevezik. Amiatt, hogy anyagi teste születésről születésre változik, nemcsak a különféle fajokban vándorol, de egyik bolygóról a másikra is. Az Úr Caitanya azt mondja, hogy a gyümölcsöző cselekedetek kötelékében az élőlények ily módon szerte az univerzumban vándorolnak, s ha véletlenül vagy egy jámbor tett hatására, Kṛṣṇa kegyéből kapcsolatba kerülnek egy hiteles lelki tanítómesterrel, akkor megkapják az odaadó szolgálat magját. Ha az ember, miután megkapta, elülteti ezt a magot a szívében, s öntözi a hallás és éneklés folyamatával, a mag egy nagy növénnyé fejlődik, s gyümölcsöt és virágot hoz, melyeket az élőlény már ebben az anyagi világban élvezhet. Ezt nevezik brahma-bhūta szintnek. Megjelölések jellemezte helyzetében az élőlényt materialistának nevezik, amikor pedig megszabadul minden megjelöléstől, s teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válva elmerül az odaadó szolgálatban, akkor felszabadultnak hívják. Hacsak az ember meg nem kapja a lehetőséget, hogy az Úr kegyéből egy hiteles lelki tanítómesterrel találkozzon, nincs esélye arra, hogy kiszabaduljon a születés és halál különféle fajokban és különféle bolygókon folytatódó körforgásából. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 12:59, 14 July 2019
43. VERS
- dehena jīva-bhūtena
- lokāl lokam anuvrajan
- bhuñjāna eva karmāṇi
- karoty avirataṁ pumān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dehena—a test miatt; jīva-bhūtena—amivel az élőlény rendelkezik; lokāt—az egyik bolygóról; lokam—a másik bolygóra; anuvrajan—vándorolva; bhuñjānaḥ—élvezve; eva—így; karmāṇi—gyümölcsöző cselekedetek; karoti—tesz; aviratam—állandóan; pumān—az élőlény.
FORDÍTÁS
Adott testének köszönhetően a materialista élőlény egyik bolygóról a másikra vándorol, a gyümölcsöző tetteket hajszolva. Ily módon gyümölcsöző cselekedetekbe merül, és szüntelenül azok eredményét élvezi.
MAGYARÁZAT
Amikor az élőlényt rabul ejti az anyagi test, jīva-bhūtának, amikor pedig megszabadul az anyagi testtől, brahma-bhūtának (SB 4.30.20) nevezik. Amiatt, hogy anyagi teste születésről születésre változik, nemcsak a különféle fajokban vándorol, de egyik bolygóról a másikra is. Az Úr Caitanya azt mondja, hogy a gyümölcsöző cselekedetek kötelékében az élőlények ily módon szerte az univerzumban vándorolnak, s ha véletlenül vagy egy jámbor tett hatására, Kṛṣṇa kegyéből kapcsolatba kerülnek egy hiteles lelki tanítómesterrel, akkor megkapják az odaadó szolgálat magját. Ha az ember, miután megkapta, elülteti ezt a magot a szívében, s öntözi a hallás és éneklés folyamatával, a mag egy nagy növénnyé fejlődik, s gyümölcsöt és virágot hoz, melyeket az élőlény már ebben az anyagi világban élvezhet. Ezt nevezik brahma-bhūta szintnek. Megjelölések jellemezte helyzetében az élőlényt materialistának nevezik, amikor pedig megszabadul minden megjelöléstől, s teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá válva elmerül az odaadó szolgálatban, akkor felszabadultnak hívják. Hacsak az ember meg nem kapja a lehetőséget, hogy az Úr kegyéből egy hiteles lelki tanítómesterrel találkozzon, nincs esélye arra, hogy kiszabaduljon a születés és halál különféle fajokban és különféle bolygókon folytatódó körforgásából.